A kelet-ázsiai ország jelenleg is a világ legnagyobb energiafogyasztója, ugyanakkor komoly mértékben függ a külföldi forrásoktól, a beruházás így mindenek előtt ennek a függőségnek az enyhítését szolgálja.
A CNPC nemzeti olajóriás kutatóintézetének egy idei tanulmánya szerint a világ második legnagyobb gazdasága az olajat illetően mintegy 60, a gázellátást illetően pedig mintegy 30 százalékban kénytelen most keresletét külföldi - így közép-keleti, afrikai, ausztrál - partnerei készletéből fedezni. Ez a magas függőségi arány mellett a szállítói árak lehetséges változásai és egyes szállítási útvonalak veszélyeztetettsége miatt is kockázatokat rejt Kína számára.
Az elmúlt évek trendjéhez hasonlóan a jövőben is a kereslet bővülése várható: az Egyesült Államokbeli Energia Információs Hivatal (EIA) becslése szerint Kína - az Egyesült Államokat megelőzve - már októberben a világ legnagyobb olajexportőrévé válhat. Az EIA úgy véli, 2040-re a világ energiafogyasztása a 2010-es értéknél 56 százalékkal lesz magasabb, a bővülés legalább feléért pedig Kína és India kereslete felel majd.
Az energiaszükségletet hazai forrásból kielégíteni kívánó kínai kormány feltárásra tett igyekezetét a számok is jól tükrözik: olaj- és gázmezők felkutatására 2002-ben még csupán 19 milliárd jüant (703 milliárd forint) szántak, ez az érték 2011-re 67,3 milliárd jüanra (2,5 ezer milliárd forint) nőtt. A "küldetés" eddig sikeresnek is mutatkozott: 2008 és 2011 között több mint 5 milliárd tonna olaj- és 2,6 ezer milliárd köbméter gázforrást találtak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.