Magyar Péter olyat tett a NATO-csúcson, amibe Kármán András beleszédült: a magyar GDP 6,6 százalékát kell előteremtenie a pénzügyminiszternek – mégis, hogyan?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNagy lépést tett a héten az eurókötvény-kibocsátással a költségvetés idei finanszírozásában Magyarország, és miközben a pénzügyminisztérium gőzerővel dolgozik a pótköltségvetés kidolgozásán, Magyar Péter miniszterelnök a NATO ankarai csúcstalálkozóján a jövőt illetően újabb óriási költségvetési vállalást tett. Egyre nehezebbnek tűnik Kármán András dolga.
A kormányfő egyre növeli a tétet. Ha egymás mellé tesszük egyre dagadó kötelezettségvállalásait, az rajzolódik ki belőle, hogy Kármán András pénzügyminiszterre elképesztő nyomás nehezedik és emberfeletti feladat vár, ha a Tisza-kormány valóban be akarja váltani Magyar Péter ígéreteit.
Az ősígéret: az euró bevezetése
Egyik alapvető választási ígérete az euró bevezetése volt, ezt azóta is többször megerősítette, majd azt is megígérte az új kormány, hogy 2030-ra teljesítjük az euróövezetbe lépés feltételeit.
Ez önmagában feszített tempójú költségvetési tennivalókkal jár, hiszen az euróbeveztés egyik fő feltétele, hogy az államháztartás hiánya tartósan kisebb legyen a belföldi össztermék, a GDP 3 százalékánál. A kiinduló, 2026-os állapotot pedig – ami miatt új leltárt és pótköltségvetést készít Kármán András – a miniszterelnök egyre rosszabbnak mutatja be.
A kiindulópont: borzasztónak festik a költségvetés helyzetét
A múlt héten a kormányfő drámai hangú Facebook-videóban arról számolt be, hogy az előző kormány által 5 százalékosra tervezett idei államháztartási hiány még úgy is meghaladhatja a 7 százalékot, hogy a Brüsszelben eddig visszatartott európai uniós pénzeket hazahozzák.
Szerdán aztán a Bloomberg jelentése szerint a pénzügyminiszter ennél is rosszabb helyzetről számolt be: a hiány kiigazítás nélkül 7,5 százalék lehet az idén, és 6,1 százalék jövőre. Ez egy háttérbeszélgetésen hangzott el, amelyre lapunkat nem hívták meg, így nem tudtuk megkérdezni, miképp lehetséges ekkora csökkenés, ha mindkét év esetében kiigazítás nélküli szintről van szó.
Az előrejelzések alig néhány órával azután hangzottak el, hogy a minisztérium elképesztő méretű, 424 milliárd forintos júniusi költségvetési többletről számolt be: ekkora havi szufficitet 2010 óta nem láthattunk. Igaz, az egyébként nem szokatlan év eleji költési hullám következtében az első félévi hiány még mindig elérte az egész éves terv 80 százalékát.
Hatalmas lefaragásra lesz szükség évről évre
Ha nem csak a politikai vetélytárs feketére festéséről van szó, mindez azt jelentené, hogy az eurófeltétel teljesítése érdekében 2030-ig évente óriásit kellene faragni a büdzsé hiányából. Ha valóban "magától" lemegy a hiány 6,1 százalékra jövőre, még akkor is évente legalább a GDP egy százalékával kell tovább csökkenteni, amennyiben áll a 2030-as vállalás.
Ezt ráadásul "féllábon táncolva" kell megtennie a pénzügyminiszternek, hiszen visszatérően elhangzott a politikai ellenfél állításának cáfolataként, hogy a Tisza-kormány nem tervez megszorításokat. Ez nem értelmezhető másképp, mint hogy nem vesznek el több pénzt a háztartásoktól és a vállalkozásokról és a nekik eddig járó pénzeket nem csökkentik.
Ha ez igaz, a hiány csak más módokon csökkenthető.
De mielőtt kitérünk rá, hogyan, még meg kell említenünk, hogy Kármán András dolgát nehezítendő, a Tisza és Magyar Péter még más cölöpöket is levert.
Vállalásaik közül kiemelve egy másik fontosat: programja februári ismertetésekor a párt arra tett ígéretet, hogy nem csak magas minőségű és ingyenes egészségügyet biztosít, de a GDP 7 százalékára növeli az egészésügyre fordítottt kiadásokat.
Jelenleg ez 4,5-5 százalék, ha a felső értéket tekintjük, akkor tehát még minden egyéb válallást figyelmen kívül hagyva is rátettek a kiadásokra plusz két százalékot a GDP-ből. Ezt fokozta aztán még szerdán Ankarában Magyar Péter.
Nem csak az egészségügyre kell több: a hadseregre is
Az ankarai NATO-csúcs előtt Magyar Péter miniszterelnök kijelentette, hogy megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy kétoldalú találkozóról, és a Bloomberg jelentése szerint közölte azt is: Magyarország 2035-ig teljesíteni kívánja a NATO-tagok számára megszabott célt védelmi kiadásainak a GDP 5 százalékára növelésével.
Ha nem arról van szó, hogy "2035 elég messze van, nem kell tennünk semmit, majd kormányzati ciklusunk lejárta után beváltja az ígéretet az utód, ha akarja" – ebben az esetben a GDP újabb 3 százalékának megfelelő kötelezettséget vállalt a miniszterelnök, amit Kármán András szintén feljegyezhet a naptárba.
Ha szívből jön az ígéret, és 2030-ig mondjuk a felét teljesítjük ennek a NATO-vállalásnak, akkor minden egyéb ígéret figyelmen kívül hagyásával is így néz ki a lefaragási matek:
- Ha jövőre 6,1 százalék a hiány, akkor 2030-ig le kell faragni legalább 3,1 százalékot az eurócél teljesítéséhez.
- Az egészségügyi ígéret teljesítéséhez még kell találni 2 százalékot.
- A NATO-vállaláséhoz 1,5 százalékot.
Összesen tehát, ha semmi egyebet nem számolunk, a GDP 6,6 százalékát kellene "megtalálnia" valahol Kármán Andrásnak. De mégis hogyan?
Ha figyeltünk: végig GDP-arányos számokról van szó, "kinövekedni" tehát ezt nem lehet.
Hogyan lehet elérni ekkora hiányleszorítást és kiadásnövelést?
Megszorítani tehát, ha ígéreteinket betartjuk, nem lehet. Akkor tehát valamilyen nem megszorító plusz bevételre kell szert tenni, vagy a kiadásokat csökkententeni.
Az utóbbi területen kínálkozik egy csatorna, ami valószínűleg működik is, ha nem ábrándítja ki a kormány a befektetőket abból a hitükből, hogy az euróbevezetési cél komoly. Ebben az esteben ugyanis számottevően csökkenhetnek az állam kamatkiadásai az adósságán.
Az EKB adatai szerint ez a kiadás már tavaly majndem a GDP egy százalékának megfelelő mértékben csökkent, 4,9 százalékra. Ha éveken belül elérnénk el Ausztria kamatszintjét, ami aligha valószínű, további 3,2 százalékot lehetne megspórolni. Ha a lengyelt érnénk el, ami reálisabb, bár ez se feltétlenül elérhető: az 1,3 százalékkal kisebb kiadást jelentene.
A 6,6-ból tehát akkor már 1,3 százalék megvan. Elhangzott olyan ötlet is, hogy a tisztítótűz nagy pénzt is hozhat a konyhára, de ekkora nagyságú vagyon elkobzása kommunista forradalommal érne fel, tehát ezt zárójelbe helyezhetjük.
Van azonban még egy olyan módja úgy növelni bizonyos területeken a kiadásokat, amelyet más területeken nem éreznek megszorításnak. Ha erőteljesen növekszik a GDP, akkor a kijelölt kiemelt célokra – mint az egészségügy és a fegyverkezés – úgy is mehet több pénz, hogy a más területekre eső forintok ne fogyatkozzanak összegben. (GDP-arányosan persze így is "összemennek".)
Van más mód is: ha felpörög az infláció, az felduzzasztja az állam adóbevételeit,
de ez határmezsgye, mert van, aki ezt már megszorításnak nevezei, mert ez is a tartalma.
Reálisan elérhető-e akkora növekedés, hogy a Kármán Andrásra rótt célok teljesüljenek, ezt sokan fogják számolgatni és latolgatni – vannak erős kételyek. Maga Kármán András 2026-ra az idézett Bloomberg-jelentés szerint 1,6-2 százalékos növekedést vár. A Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetés tervezetét októberre ígéri, de már addig is megtudhatunk sok mindent a készülő pótköltségvetésből.
