Jön a tejágazati koncepció
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÁgazati koncepciót mutat be a következő hetekben a Tej Terméktanács, amelyben a szervezet megfogalmazza a termékpálya érdekében szükségesnek tartott teendőket. Az ágazati koncepciót a Tej Terméktanáccsal partnerségben működő szakmai szervezetek jelenleg véleményezik, az anyagot hivatalosan a tejágazat szakmai napján, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) mutatják be.
"Az általunk jelenleg szakmai vitára bocsátott koncepció nem stratégiai jellegű dokumentum, kifejezetten konkrétumokra, az előttünk álló feladatokra koncentrál” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lukács László. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója lapunknak hozzátette: „az anyag kifejezetten a 2014 és 2020 közötti hétéves uniós költségvetési ciklusra, illetve az ennek hatására megnyíló lehetőségekre fókuszál.
Az ügyvezető lapunknak elmondta: a koncepcióban az ágazatot jól ismerő szakértők elemezték a tej termékpálya különböző aspektusait, így például a genetikai állományt, a feldolgozást, a külkereskedelmi viszonyokat, és számos más tényezőt. A Tej Terméktanács ennek alapján igyekezett megfogalmazni olyan javaslatokat, amelyek akár a jogalkotók számára is értelmezhetők. „A javaslatok érintik az aktuális pénzügyi tervezési folyamatot” – fejtette ki Lukács László, aki hangsúlyozta: a koncepció nem foglalkozik az olyan tejágazaton túlnyúló kérdésekkel, mint például a földkérdés.
A koncepció javaslati között az egész termékpályát érintő elemek vannak. A kiemelt pontok között szerepel azonban a tenyésztés kérdésköre. A koncepció ezen a ponton a genomika felfuttatását tartja szükségesnek. Ez azt jelenti, hogy az apaállat szelekciója helyett a növendékállatok géntérképét rajzolják fel, ez alapján választják ki a legjobbat. Ez nagyobb eredményeket hozhat a tejtermelésben – áll az anyagban.
Az ágazati javaslatcsomag kitér a takarmányozásra is, ez különösen a költségek csökkentésével kapcsolatosan. „A tejtermelés takarmánybázisa túlságosan is kukoricaalapú, ez több esetben kiszolgáltatottságot eredményez. Ezzel kapcsolatban a javaslatunk az, hogy egy bizonyos, optimális szintig vissza kell térni a gyepgazdálkodáshoz és a szálas takarmányok termesztéséhez. Mindez jelentősen csökkenthetné a kukoricaalapú takarmányozástól való függőséget” – jelentette ki ezzel kapcsolatban az ügyvezető igazgató.
A koncepció tartalmazza a feldolgozásban elengedhetetlenné vált fejlesztéseket is. „Célunk egy a mostaninál sokkal hatékonyabb energiafelhasználású tejtermelés és feldolgozás, a tejtermékek energiatakarékos előállítása. A megújuló energia, az újrahasznosítás elterjesztésével, valamint a terméklánc lerövidítésével jelentősen javíthatnánk az energiafelhasználás hatékonyságát. Mindennek révén középtávon elérhetővé válna, hogy a hazai legyen az Európai Unió legkisebb karbonlábnyomú tejipara” – fogalmazott Lukács László. Az energiahatékonyság növelése nem csak a tejtermelés költségeit csökkentené, hanem az uniós források által támogatott egyik kiemelt cél is.
A koncepció homlokterében az új költségvetési cikluson kívül a tejkvóta 2015-ös megszűnése áll. „A tejkvóta a legerősebb piacbefolyásoló eszköz, amelynek megszűnése a teljes termékpályára nézve jelentős hatásokat gyakorol majd” – fogalmazott Lukács László.
Takarmánygondok miatt drágul a tej
Jelentős károkat okoz az aszályos időjárás a hazai tejágazatnak is, az alaptakarmányként használt siló ugyanis jóval gyengébb minőségű lesz idén. Ennek eredményeképp a tej előállítási ára 4-5 százalékot is nőhet, amely a kevésbé nyereséges tejtermelők profitját teljes egészében elviheti. Külön gondot jelent a magyar tejágazatnak az is, hogy a nyári aszály más országokat nem érintett, ezért az önköltség növekedését csak idehaza kell elszenvedni. Ezzel a jövőben még versenyképesebbé válik az importtej. A termelők nyeresége csökken, egyes esetekben ez veszteségbe mehet át – vélik áazati szereplők.
