Rizstermesztésbe kezdenek

Magyarországon már 90 esztendeje meghonosodott a rizstermesztés. A kitartó elődöknek és a mai gazdáknak köszönhetően nem tűnt el a hazai termesztett növénykultúrák közül.

Szeptemberben Szarvas és Kisújszállás között több település határában különleges látvány fogadja az arra utazókat. A kiszáradt mezők között itt-ott feltűnik egy-egy rizstelep, némelyik táblát még víz borítja, mások már lecsapolás alatt vannak. E vízborítást igénylő gabona ekkorra elkezd sárgulva érni.

– A hazai rizstermő terület 2600 hektárra zsugorodott össze, de a hőskorban 60 ezer hektár is volt. Kutatóintézet foglalkozott a hazai klímát kedvelő fajták nemesítésével. A kutatás és az új fajták termesztésben való kipróbálásának központja Szarvas, illetve a Szarvasi Tangazdaság volt. Létrejött egy komoly feldolgozóipar, megépült egy rizselőfőző üzem. Ez ma is működik a Szarvasi Agrár Zrt.-nél, a Magyarországon forgalomba kerülő előfőzött rizs jelentős részét itt gyártják – sorolta az előzményeket Szitó Imre, az Agrár Zrt. vezérigazgatója. A Szarvasi Agrár Zrt. a bio rizstermesztés fejlesztéséről döntött, amikor 2013-ban 84 hektáros területen 83,5 millió forintos beruházást hajtott végre állami földterületen.

Magyarországon a mai rizstermő területen már nem vagyunk képesek annyi termést előállítani, amennyire szükség lenne, ezért az itthon forgalomba hozott rizs 90 százaléka Olaszországból és Görögországból származik. A hazánkban megtermő 10 százaléknyi termés egy része bébiétel alapanyagául szolgál, más része időnként feltűnik némelyik élelmiszer-áruházban, mint magyar termék.