Struktúra: vissza a kályhához
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFelerősödött a víziközmű szolgáltatás cégei között már két éve megindult összeolvadási hullám. Lezárultával egy nagyjából ahhoz hasonló vállalati kör jöhet majd létre, amilyen 1991-ig is működött az országban, az akkori, még csak 31 társaság által képviselt szegmens szétaprózódása előtt.
Hasonlóság lesz az akkori és a most kialakuló felállásban az is, hogy a kisebb szolgáltatók bekebelezése után megmaradó társaságok szolgáltatási területe, ezzel együtt sok gazdálkodási mutatóinak értéke is értelemszerűen nagyobb lesz, mint az elmúlt években, és, hogy e társaságok csak az üzemeltetői, nem pedig a tulajdonosai lesznek a szolgáltatásuk nyújtásához szükséges eszközöknek.
A szakma konszolidációját meghirdetett víziközmű törvény mellett a gazdálkodásukat érintő változások is egybeolvadásra sarkallták, sarkallják az érintett cégeket. Ilyen tényezők a nagyobb adóterhek, a rezsicsökkentés miatt megnehezült működés, és az, hogy közeleg a lakossági közüzemi víz- és csatorna-használat díjainak hatósági árassá tétele. Egyelőre nem tudni, hogy terítéken van-e a fogyasztással arányosan növekedő – tehát a kisebb keresetűeket jobban kímélő, a sokat fogyasztókat jobban terhelő – tarifák bevezetése, ahogyan az egy korábbi, szakmai javaslatban szerepelt.
A fúziók miatt egyrészt vezetői szinteken szűnnek meg majd munkahelyek, de további irodai dolgozók is fölöslegessé válhatnak az adminisztratív területek összevonásával.
Az átalakulásokat jól példázza a DRV esete, amelynek szolgáltatásaira tavaly újonnan több mint 30 település csatlakozott rá. A társaság üzemeltetési szerződését néhány hete újította meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A dunántúli vízműtársaság a napokban egyesüléssel magába olvasztotta a DRV Mélyépítő és Szolgáltató Kft-t, e hét elején pedig közzétette, hogy további három település, Mindszentgodisa, Bakóca és Kisbeszterce is rábízta ivóvíz-szolgáltatását. A DRV az ország 6 megyéjében több mint 330 településen van jelen.
Szintén nagyot nőtt az Alföldvíz, amely e nyárom közölte, hogy 95, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, valamint Hajdú-Bihar megyei település vált benne tulajdonossá, így részvényeseinek száma 87-ről 182-re nőtt. Ezzel az alföldvíz az ország egyik legnagyobb, 100 százalékában nemzeti tulajdonú víziközmű-szolgáltatójává vált.
A Fővárosi Közgyűlés ez év májusában bízta a Fővárosi Vízművekre bízta a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetését, majd a társaság júliusban átvette a víz- és csatornaszolgáltatást Biatorbágyon. Példa a fentieken túl is van bőven.
A már szinte biztosan kiesők
Nagyjából sejthető, hogy mely cégek fognak biztosan kipotyogni a piacról. Ez év márciusa végén ugyanis 210 (részben már inaktív) víziközmű-szolgáltató vált stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté. E minősítéssel egy esetleges felszámolási eljárásban a kijelölt állami vagyonfelügyelő irányítása mellett rendezhető a gazdálkodó szervezetek jogi helyzete, további sorsa, így biztosítható a közszolgáltatás folyamatossága, a fogyasztók zavartalan ellátása is. A felszámolás küszöbére kerülő, érintett vállalatok működőképessége speciális jogszabályi keretek között tartható fenn. A meginduló eljárásban fizetési moratórium illeti meg őket, beszállítói nem függeszthetik fel folyamatos ellátásukat.
A felszámolás küszöbére kerülő, érintett vállalatok működőképessége speciális jogszabályi keretek között tartható fenn. A meginduló eljárásban fizetési moratórium illeti meg őket, beszállítói nem függeszthetik fel folyamatos ellátásukat.-->
