A rokkantak többsége még felülvizsgálatra vár

Két év alatt alig több mint 57 ezer megváltozott munkaképességű ember komplex felülvizsgálatát végezték el az orvosszakértők, és még 135 ezren hátra vannak. Ez derül ki is az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának írásbeli képviselői kérdésekre adott válaszaiból.

A Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban a kormány azt tűzte ki célul, hogy a csaknem 200 ezer, korábban rokkanttá nyilvánított ember közül minél többet visszaterel a munkaerőpiacra. 2012 januártól ezért alapjaiban változtatott a fogyatékos-ellátások rendszerén, megszűntetve a rokkantnyugdíjat, és komplex felülvizsgálatra kötelezve 195 ezer 57 év alatti rendszeres járadékost, illetve volt III-as csoportú rokkantat. Azért őket, mert esetükben valószínűsíthető leginkább a sikeres foglalkoztatási rehabilitáció.

A felülvizsgálatok lényege is az lenne, hogy aki rehabilitálható, azt visszavezessék a munka világába. Az ellenőrzés során ezért az egészségi állapot szerinti funkcióképességeket, a foglalkoztatási előzményeket és lehetőségeket, a szociális körülményeket egyaránt figyelembe veszik.

Doncsev András azt közölte: a 2012 januárja és 2013 december 31. között felülvizsgáltak 52 százalékánál nem hogy csökkent volna, de nőtt az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke, és csupán 19 százalékuknál állapítottak meg – a leleltek és az orvosi szakvélemények alapján – javulást a szakértők. Vagyis a valamivel több, mint 57 ezer felülvizsgálat során így 29946 esetben állapotromlást, 10660-ben javulást, és 16476 esetben stagnálást állapítottak meg. A felülvizsgálatok nyomán 5962 megváltozott munkaképességű embernek szűnt meg az ellátásra jogosultsága. Ők döntően korábbi szociális járadékosok, akik az egészségkárosodásuk mértéke miatt nem szerezhettek jogosultságot rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra. A jelenleg rokkantsági ellátásnak, illetve rehabilitációs ellátásnak nevezett támogatások már csak 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékű egészségkárosodás esetén járnak.

A felülvizsgálattal megbízott Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH) korábban azt is megtudtuk, hogy az új igények elbírálása hasonló eredménnyel jár, vagyis a rokkantsági ellátást igénylők többsége valóban nem képes munkát végezni. Ehhez képest a kormány 2013 végéig összesen 217 milliárd forint megtakarítást remélt a költségvetésben a rokkantsági rendszer átalakításától.