A szarajevói merénylet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRagyogó vasárnap reggel 1914. június 28-a Szarajevóban. Felhőtlen kék ég borul a keletiesen szűk kis utcák mecsetekkel és minaretekkel tarkított labirintusára. A város ünnepi díszbe öltözött – mindenütt lobogók, girlandok és a magas rangú látogató arcképe: Bosznia-Hercegovina fővárosa az eljövendő császárt, Ferenc Ferdinánd főherceget várja.
Az időpontot azért e napra tűzték ki, hogy az egykori török tartomány lakosságának lehetősége legyen a trónörökös üdvözlésére. Ferenc Ferdinánd bármelyik nap a birodalom élére kerülhet, ugyanis Ferenc József császár, aki immár több mint fél évszázada kormányozza az Osztrák–Magyar Monarchiát, a 85. évében jár.
A hatalomátvétel esetére az ötvenéves trónörökös, a császár egyik unokaöccse, nagy terveket szövöget. Át akarja szervezni a korhadt, soknemzetiségű államot, és az osztrák–magyar kettős uralmat a délszláv népek bevonásával „triásszá” akarja bővíteni. A Habsburg-ház fennhatósága alatt álló egyfajta „Jugoszlávia” hivatott a monarchia stabilizálására.
Az ilyen tervek nem teszik különösebben népszerűvé Ferenc Ferdinándot a bécsi udvarban. A nép körében sem közkedvelt. A trónöröklés Rudolf koronaherceg öngyilkosságával hullott az ölébe. A császár unokaöccseként Ferenc Ferdinánd volt a következő a dinasztikus öröklési sorban: zárkózott, fensőbbségeskedő ember, aki ráadásul nem megfelelő feleséget választott, egy egyszerű cseh grófnőt, vagyis a Habsburg-ház szabályai szerint semmiképpen sem rangjához illőt. A császár jóváhagyásának elnyerése érdekében Ferenc Ferdinándnak le kellett mondania utódai minden dinasztikus jogáról.
Felesége, Chotek Zsófia (németül Sophie Maria Josephine Albina Chotek Gräfin von Chotkowa und Wognin) a nyilvános szerepléseken – és ez szinte naponta előfordul – nem jelenhet meg a férje oldalán, a banketteken sem ülhet mellette. Ferenc Ferdinánd, aki mélyen szereti nejét, magával viszi Szarajevóba, ki Bécs fullasztó levegőjéből. Ráadásul az a nap is június 28-ára esett, amikor Ferenc Ferdinánd lemondott utódainak trónörökösi jogáról, hogy egybekelhessen Zsófiával.
A férfi különleges ajándékot eszelt ki: Zsófia ugyanabban az autóban ülve hajt majd végig a városon. Legalább itt lent Boszniában lássa a nép, hogy a jövendőbeli császár feleségének helye a férje mellett van. Mindkettőjük számára halálba vezet majd az út.
Az 1878 óta osztrák igazgatás alatt álló és 1908-ban annektált Bosznia és Hercegovina a nyugtalanság fészke: a muzulmán bosnyákok és a katolikus horvátok ugyan békét kötöttek Béccsel, de a legnagyobb népességhányadot adó Boszniában élő szerbek az „anyaországgal”, a Szerb Királysággal akarnak egyesülni. Ez a nemzetállamok alakulásának korában nem különösebben kirívó ötlet...
Az európai hatalmi konstelláció a háború előtt
A helyzetet egymást keresztező szövetségek törékeny rendszere jellemezte: az egyik oldalon a „hármas antant” Nagy-Britannia–Franciaország–Oroszország, a másik oldalon a „hármas szövetség”, Ausztria–Németország–Olaszország.Franciaország vissza akarja szerezni az 1870/71-es háborúban elvesztett Elzász-Lotaringiát. Oroszország az 1905-ös Japán elleni veresége után vissza akarja állítani nagyhatalmi tekintélyét. Ausztria–Magyarország meg akarja tartani kicsinek Szerbiát, és gátat akar vetni az orosz befolyás terjedésének a Balkánon. Nagy-Britannia meg akarja akadályozni, hogy a kontinens egyetlen állam ellenőrzése alá kerüljön.
Franciaország vissza akarja szerezni az 1870/71-es háborúban elvesztett Elzász-Lotaringiát. Oroszország az 1905-ös Japán elleni veresége után vissza akarja állítani nagyhatalmi tekintélyét. Ausztria–Magyarország meg akarja tartani kicsinek Szerbiát, és gátat akar vetni az orosz befolyás terjedésének a Balkánon. Nagy-Britannia meg akarja akadályozni, hogy a kontinens egyetlen állam ellenőrzése alá kerüljön.-->
