Befékezett tavaly a szélipar

A tavaly átadottakkal együtt ma már annyi szélenergia kapacitás működik az Európai Unióban (116,774 megawatt), amennyiből a 28 tagország áramigényének a 8 százaléka elégíthető ki. Ezek létesítése 13-18 milliárd euróba kerülhetett az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) becslése szerint. A projektekből 8-12 milliárdnyi valósulhatott meg a szárazföldön, a többi a tengereken. További 4,188 megawattnyi szélerőmű működik a nem uniós tagországokban is.

A szórás persze nagy: az áramfelhasználás sokkal nagyobb hányadát elégítik ki e forrásból a tengeri szélerőművekkel is rendelkező országokban, például Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában. Magyarországon viszont (felfelé kerekítve) is csak 2 százalék körüli az arány, öt további uniós országban pedig még alacsonyabb, vagy semekkora.

2013-ban azonban 8 százalékkal kisebb mértékben bővültek az európai szélenergia kapacitások, mint 2012-ben. A átlagot Magyarország is lefelé húzta, hiszen itt évek óta nem létesülhetett új szélerőmű. Az új európai kapacitások 46 százalékát Németországban és az Egyesült Királyságban telepítették, közben viszont alaposan megcsappant a spanyolországi, az olaszországi és a franciaországi beruházási kedv. Ez utóbbi jelenség Justin Wilkes, az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) vezérigazgató-helyettese szerint a piaci, a szabályozási és a politikai bizonytalanság hatását tükrözi.

Az arányok viszont nem voltak rosszak: a múlt évben az EU-ban létesített összes áramtermelő beruházáson belül a szélerőművekre jutott a legnagyobb, 32 százalékos hányad, a megújulók együtt pedig 72 százalékot képviseltek a 2012-es, 70 százalék után. Nem voltak rosszak abból a szempontból sem, ha a tengerre telepített létesítményeket nézzük. E téren ugyanis rekord született az EWEA összesítése szerint. 2013-ban 418 tengeri szélturbina kezdte meg működését a földrész országaihoz tartozó vizeken, ezek együtt majdnem 1600 megawatt kapacitást képviseltek. E mennyiség majdnem az egyharmadával növelte meg az addig meglévő kapacitásokat. Igaz, az új berendezések nagy részét az év első felében adták át.

Az unióban 2000 óta üzembe helyezett összes erőmű kapacitásainak a 28 százaléka a szél energiáját hasznosítja, 55 százaléka megújuló alapú, 91 százaléka pedig megújuló és gáz alapú egyszerre. Vagy másképpen megfogalmazva: míg 2000-ben az összes új kapacitáson belül 2,4 százalék jutott a szélerőművekre, 2013-ban a 13 százaléka. Hiába azonban a növekedés, az uniós illetékesek elégedetlenek. A tagországokban 2012 végén együtt 1,5 százalékkal kisebb szélenergia kapacitás működött, mint amennyit a tagországok vállaltak, az uniós zöldáram-termelési tervek teljesítése érdekében. Magyarországon 26,1 százalékos, vagyis 116 megawattos volt az elmaradás, ami 2013-ban tovább nőtt.

Kicsit más játékszabályok

Az idén több változás is történt a szélalapú áram termelésének hazai támogatásban és kötelező átvételében. A hivatal egyrészt közel egy százalékkal megemelte a támogatási összegeket a KSH fogyasztói árindexeinek átlagát figyelembe véve. Másrészt olyan szabályozás lépett életbe, amely szerint csak a regisztrált zöldáram termelők jogosultak a támogatásra. Végül a Mavir Zrt. már nem lesz köteles a rendszerben előállított összes zöldáramot átvenni, csak a folyamatosan és azonos mennyisében előállított úgynevezett zsinóráramot. A zsinór fölötti mennyiséget a tőzsdén adja el.