Kártérítést kér a Klubrádió

Sokan nem tudják hallgatni a Klubrádiót a múlt heti frekvenciaváltás miatt. A rádió pénteken állt át a 92,9-es frekvenciára a 95,3-asról, de az újnak jóval kisebb a vételkörzete, mint a korábbi 95,3-asnak.
 
Amíg az utóbbi frekvencián kétmillió hallgatót érhettek el, addig a 92,9-es vételkörzetében másfél millió ember él. Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója sajnálatát fejezte ki, hogy sokan elvesztették a rádióvétel lehetőségét több Budapest környéki településen – például Monoron, Biatorbágyon –, de az M7-es autópályán is csak Székesfehérvárig fogható az adás. A fővárosban pedig a budai hegyek által takart több részen romlott a vétel színvonala - írja a Népszabadság.
 
Az elnök-vezérigazgató kiemelte, a médiahatóság december óta – amikor végül is úgy döntött, hogy végrehajtja a 2013. áprilisi jogerős bírósági ítéletet – korrekt módon bonyolította le a frekvenciacserét. Emlékeztetett azonban arra, hogy a hatóság éveken keresztül súlyosan megsértette a törvényt azáltal, hogy 2010 tavasza óta nem biztosította a Klubrádiónak a pályázaton elnyert közösségi ingyenes frekvenciát. Emlékezetes, az ügyben több bírósági ítélet született, az elsőfokú bíróság – még tavalyelőtt – a Klubrádiónak adott igazat, s létrehozta a műsor-szolgáltatási szerződést.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet, mert az ítélet előtti napokban az Országgyűlés visszamenőleges hatállyal módosította a médiatörvényt. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban ismét létrehozta a műsor-szolgáltatási szerződést, ez ellen a médiahatóság újra fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is elutasította kifogásait.
 
A másodfokú bíróság április végén osztotta az első fokon született döntést, a Médiatanács azonban fél évig nem hajtotta végre a jogerős ítéletet, a Kúriához fordult felülvizsgálatért, de a tárgyalás megkezdése előtt visszavonta a keresetet, decemberben pedig elindította a szerződéskötési eljárást.

Arató emlékeztetett arra, hogy a Klubrádiónak azért is kellett jogi úton harcolnia a 92,9-es, kisebb vételkörzetű frekvenciáért, mert a Médiatanács a régi, lejárt engedélyű frekvenciájuk újrahasznosítására olyan pályázatot írt ki, amely zenei jellegű műsortartalmat és igen magas díjat követelt a pályázóktól. (Emlékezetes, a 95,3-as frekvenciáért éves szinten 55 millió forint plusz áfát kellett fizetni.)
 
Ez az eljárás „durva politikai beavatkozásként” súlyos hátrányt okozott a Klubrádiónak, miközben a Lánchíd, az InfoRádió, a Katolikus, a Mária és az Európa rádiók tucatjával nyerték el az ingyenes műsor-szolgáltatási lehetőségeket. Súlyos sérelem érte és éri a rádió hallgatóit azáltal is – mondta Arató –, hogy a Klubrádió az elmúlt években a hatóság jogellenes és diszkriminatív tevékenysége miatt elvesztette mind a tizenkét vidéki frekvenciáját. Ezek közül ma már csak kettő szól, azok is ideiglenes jelleggel, Gyöngyösön és Debrecenben.
 
E két vidéki frekvencia üzemeltetője nemrégiben kérelemmel fordult a Médiatanácshoz, hogy a törvényben foglalt „rendkívüli közérdek” alapján pályázaton kívül adjon további három évre frekvenciahasználati jogosultságot. A rendkívüli közérdek pedig azért áll fenn, mondta, mert Gyöngyösön és Debrecenben nincsen egyetlen, a kormánnyal szemben kritikus, azaz ellenzéki rádió sem. Arató szerint az alaptörvény és a médiatörvény egyaránt kiemeli a sokoldalú tájékoztatás, a sokszínű műsorszolgáltatás alapvető fontosságát.
 
A lap kérdésére Arató megerősítette, hogy a Klubrádió hamarosan benyújtja kártérítési igényét a médiahatósághoz az eddig elszenvedett károk miatt. A szakemberek jelenleg is számításokat végeznek arról, hogy a 92,9-es frekvenciaátadás négyéves csúszása, a 95,3-es frekvencia körüli hosszas hercehurca számukra mekkora anyagi és erkölcsi kárt okozott. Például az elmúlt négy év során jogellenesen szedtek be a Klubrádiótól százmilliós nagyságrendben frekvenciahasználati díjat.
 
A csaknem négy éve folyamatosan bizonytalanságban lebegtetett frekvenciajogosultság miatt a rádió elveszítette reklámbevételeinek döntő részét, hiszen a hirdetők nem tudtak biztos lábakon álló vállalkozásként tekinteni rá. Különösen úgy, hogy a rádió sokáig kéthavonta megújítgatott ideiglenes műsor-szolgáltatási szerződéseket kapott. Ez a folyamatos létbizonytalanság a hirdetőkön kívül a Klubrádió munkatársait is megviselte- olvasható a Népszabadság cikkében.

Arató a kártérítési igényük nagyságrendjéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azt mondta, azt először kiszámítják, majd benyújtják igényüket a médiahatóságnak. Reméli, hogy a Médiatanács részéről akceptálni fogják négyéves kálváriájuk anyagi vonzatait is.