Mennyire kell félni a ráktól? Ilyenek a túlélési esélyek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-es legújabb jelentése szerint a következő évtizedekben gyors iramban fog nőni a rákos megbetegedések száma. Ez részben a várható élettartam növekedése miatt törvényszerű. Az azonban, hogy a diagnózis felállítása után a daganatos betegnek mennyi esélye van a túlélésre, nagymértékben függ attól, hogy hol él. 

Németországban az átlagosnál jobbak a rákbetegek túlélési esélyei. Európai viszonylatban a helyzet Kelet-Európában a legrosszabb – ezt mutatja a The Lancet Oncology szaklapban publikált sokévi kutatás eredménye. Összességében azonban elmondható, hogy Európában javult a rákos betegek túlélési aránya az elmúlt években.
 
A tanulmány szerint Németországban a bélrákos betegek több mint 62 százaléka a diagnózis felállítása után még öt évig él. Lettországban ez mindössze 43 százalék. Az ötéves túlélési arány a betegségeknél előrejelzési érték, különösen így van ez a rák esetében. Ez a szám mutatja, hogy a pácienscsoportok hány százaléka él még öt évig a diagnózis felállítását követően- olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

A tanulmány jelentős eltéréseket mutat a rákban szenvedő daganatos betegek túlélési arányát illetően az országok és a régiók között. Észak-, Közép- és Dél-Európában hosszabb, míg Kelet-Európában rövidebb ideig élnek a rákos betegek. Nagy-Britannia, Írország a középmezőnyben, Németország pedig a legjobb mezőnyben végzett – írja a Focus.de.

Évente körülbelül 65 ezer új daganatos megbetegedéssel kell számolni Magyarországon, ezeknek a betegeknek több, mint a fele meggyógyul – mondta el az mno.hu-nak dr. Szentirmay Zoltán. Az Országos Onkológiai Intézet szakértője szólt arról, hogy a volt szocialista országokban a súlyos fokú környezetszennyezés miatt jóval nagyobb a daganatos betegségek előfordulása.
 
A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a magyarok genetikai összetétele nagyon jó, mivel az örökletes daganatos betegségek előfordulása az európai átlag alatt van – hangsúlyozta. Évente 8 ezren betegszenek meg szerzett vastagbélrákban, míg az örökletes vastagbélrákban mindössze 200-250-en, vannak országok, ahol ez a szám jóval nagyobb.
 
Az összes daganatos megbetegedés 10 százaléka vírusos eredetű. A szakértő szerint ez az arány nagy mértékben csökkenthető. Az összes daganatos megbetegedés 6,5-7 százalékát a HPV okozza, oltással ez az arány 90-95 százalékban csökkenthető. Nem beszélve arról, hogy a HPV elleni oltás 90 ezer forintba kerül az államnak, míg az esetleges méhnyakrák gyógyítása 10 millió forintba páciensenként – tette hozzá.

A legkedvezőbb, 78 százalékos öt éves túlélési arányt a férfiak és nők Hodgkin-limfómája, a férfiak hererákja, valamint a nők pajzsmirigy-carcinómája mutatja. Ezeknél a betegeknél az ötéves túlélési valószínűség gyakorlatilag azonos a teljes gyógyulással. 72–73 százalékos várható ötéves átlagos túlélési arányt mutat a női emlőrák és melanóma, 52–60 százalékos túlélési valószínűséget a férfiak pajzsmirigy- és prosztatarákja, továbbá melanómája, a nők szájüregi rákja, valamint a méhtest- és méhnyakrákja – ismertette az adatokat Szentirmay.

A várható ötéves túlélési arány 40 és 50 százalék közötti a férfi és női non-Hodgkin-limfómások körében, orrgarat-, vese- és gégerákosok esetén 30, 40 százaléknyi a férfi és női vastagbélrákosok, leukémiában és női garatrákosoknál. A férfiak garatrákjának becsült ötéves túlélési aránya 17 százalék, ennél valamivel rosszabb arányt mutat a férfi tüdőrák és kicsivel jobbat a női tüdőrák és férfi szájüregi rák.

Kifejezetten rossz, 20 százalék alatti a gyomorrák ötéves túlélési aránya, a legrosszabb, 10 százalék körüli, sőt ez alatti várható túlélést a női és férfi nyelőcső- és hasnyálmirigyrák, valamint a májrák mutatja. Szentirmay Zoltán szerint ez a rossz arány a késői felismerés számlájára írható-írja a Magyar Nemzet.