A szürke marha húsa kiváló beltartalmi értékekkel bír
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzomor Dezső Az őshonos magyar állatfajtákat gazdaságosan lehet tenyészteni – a legjobb csatornaőrök a bivalyok
A hét végén rendezték meg ötödik alkalommal a kiskőrösi agrárexpót, amelyen több mint száz kisebb-nagyobb vállalkozás mutatta be termékeit. Köztük volt a soltvadkerti származású Szomor Dezső, aki húsüzemének a termékeit, köztük a magyar szürke marhából és bivalyból készült egyedi ízesítésű szalámikat is kóstoltatott az érdeklődőkkel. A standjánál megállt Fazekas Sándor agrárminiszter is, aki az expót megnyitotta, illetve Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnöke is. Szomor Dezső magángazda ma valószínűleg Magyarország legnagyobb szürkemarha-állományát tenyészti, ökogazdaságot tart fent Apajon, húsüzemet Dömsödön. A Kiskunsági Nemzeti Parkkal együttműködve, az államtól bérelt több ezer hektárnyi területen tenyészti a nagy értékű, 3000 állatból álló szürke gulyát. Emellett négyszáz bivalyt, félezer mangalicát, illetve 2005-től magyar baromfifajtákat – fekete és fehér kopasznyakút, fekete, fehér sárga és fogolyszínű magyar parlagi baromfit, fehér vadas színű magyar kacsát, fodros ludat, magyar bronz- és rézpulykát, gyöngytyúkot –, melyek így fennmaradhatnak az utókor számára. Az a térség, ahol most gazdálkodik, olyan terület, mely senkinek sem kellett a 90-es években, a termőképessége alacsony, s ő 1993-ban kibérelte.
A gazdaság fő tevékenysége a természetvédelmi terület célkitűzéseivel összhangban álló gazdálkodás, főként gyepgazdálkodás, őshonos magyar háziállatok tartásával. A gyenge minőségű szántók jó részén az elmúlt 15 esztendő alatt visszagyepesítés történt, a jobb területeken pedig az állatállomány számára takarmánytermelés folyik. 2005-ben a teljes földterületet és az állományt felkínálta a nemzeti parknak, de nem kellett. Ma azonban kérdés, hogy ezt a földet, melyen hatalmas állatállomány legel, meg lehet-e tartani egyben a földbérleti pályázati eljárás során. Szomor Dezső azt mondja, hogy az egykor őshonos állatok húsa sokkal jobb beltartalmi értékkel rendelkezik, mint az éttermekben felhasznált hús. Illetve az állatok karbantartják a védelem alá tartozó pusztákat, a házi bivalyokat csatornaőröknek is nevezik. Azok ugyanis nemcsak a vizes területek benádasodását akadályozzák meg, hanem a természetvédelmi, vízügyi kezelő munkáját is elvégzik. Az állatok ugyanis kirágják-tapossák a vízinövényeket, s ezzel segítik a csatornák karbantartását.
