Élelmiszerrel és borral nyomulna Szijjártó keleten

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerdán Egerben, egy borászati fórumon azt mondta, hogy a keleti export négy lábon állhat: a gépiparon, elsősorban az autóiparon, a mérnöki szolgáltatásokon, a vízgazdálkodáson, és az ehhez kapcsolódó iparágakon, valamint az élelmiszeriparon és a boron. Hozzátette: Magyarországnak nem a mennyiségi versenybe kell benevezni, azt nem tudja megnyerni. "Azt kell néznünk, tőlünk keletre milyen speciális igények merülnek fel" - mondta az államtitkár.

Évi 600-800 ezer hektoliterre tehető a magyar borexport, de ennek csak alig tíz százaléka megy az Európai Unión kívüli országokba - mondta. Megjegyezte, hogy az Európába irányuló exportban a nagyüzemi borászatok dominálnak és a literenkénti egyeurós ár a jellemző. A kínai és Hong-Kong-i exportban pedig 3-6 eurós literenkénti árról lehet beszélni - tette hozzá.

Kínában alapvetően a komoly vörösborokat és a karakteres fehérborokat keresik. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: a kereslet nem hely- és borászspecifikus, a kiváló minőségű európai borokra van igény.

Szijjártó Péter felidézte, hogy a magyar kormány a válságra, mint lehetőségre tekintett, és úgy vélte, ha "gyors változtatásokat hajtunk végre, erősebbek lehetünk, mint voltunk korábban". Ennek a stratégiának van egy "külgazdasági lába" is, az általában jól működő nyugati kapcsolatrendszer mellé a korábban kevesebb figyelmet kapó keleti kapcsolatrendszer visszaépítése - fogalmazott. A "keleti nyitás" stratégia az Oroszországgal, Kínával és a Távol-Kelettel való stratégiai együttműködésre, az arab világgal való gazdasági együttműködésre, a kaukázusi köztársaságokkal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére és a nyugat-balkáni pozíciók megerősítésére épül. Kijelentette: mind a négy területen pozitív folyamatok indultak el, a magyar export mind a négy relációban jelentősen nőtt.