Prolan Zrt.: mindig egy lépéssel a konkurencia előtt

– A Prolan Zrt. mára nemzetközi érdekeltségekkel rendelkező, több lábon álló cégcsoporttá vált. Hogyan sikerült eljutniuk idáig?

– Cégünk jogelődjét, a Prolan Kft.-t 1990-ben alapította 12 fejlesztőmérnök azzal az alapvető céllal, hogy világpiaci színvonalú, saját fejlesztésű termékekkel érjenek el üzleti sikereket: meg akartuk mutatni a világnak, hogy a magyar mérnökök is tudnak világszínvonalon dolgozni, és sikereket elérni. Mára eljutottunk oda, hogy egy több lábon álló, 210 főt foglalkoztató, nemzetközi érdekeltségekkel rendelkező vállalatcsoporttá váltunk. A cégcsoporton belül több üzletág működik.

– Milyen üzletágak működnek a cégcsoporton belül?

A villamos energiai üzletág több mint 20 éve foglalkozik alállomások és azokat összekötő villamos hálózatok távfelügyeleti rendszerével. Az alsó- és középszintű irányítási rendszereknél társaságunk Magyarországon – nagyjából 80 százalékos részesedéssel – piacvezető, a MAVIR Zrt. átviteli hálózati alállomásain illetve összes erőművi alállomásán ez a rendszer működik. A magyarországi áramszolgáltatók 220 alállomásán, illetve számos kiserőművi, szélparki, biogázas rendszerben is a mi berendezéseink biztosítják a rendszer felügyeletét. A felsőbb szinteken, vagyis a hat nagy áramszolgáltatónál fele-fele arányban osztozunk a Siemens-szel, míg a MAVIR rendszerének erőművi részét a Siemens, az alaphálózat távvezérlését pedig mi biztosítjuk. 2000-től működik a vasúti üzletágunk, amely nagyon érdekes terület, hiszen itt kiemelt szerep jut a biztonságnak. Az első megbízásunkat a GYSEV-től kaptuk, ám ezt nagyon hosszú – évekig tartó – fejlesztő munka előzte meg. A GYSEV-nél az energiaellátás felügyeletén kívül a központi forgalomellenőrzési és forgalomirányító (KÖFI) rendszerek funkcionalitását is megvalósítottuk. 2009-ben adtuk át a 13 vasútállomás távvezérlését és 40 állomás távfelügyeletét ellátó Szeged KÖFI rendszert, 2011-ben az európai színvonalúra korszerűsített dél-balatoni vasútvonalat. Itt érdemes megemlíteni, hogy fejlesztéseinknél alapelv, hogy a már működő rendszereket, ha lehet, tartsuk meg: vagyis arra törekszünk, hogy korszerűsítéssel, vagy a meglévő rendszer kiegészítésével oldjuk meg a feladatot, amely jóval költséghatékonyabb eljárást eredményez. A vasúti üzletágunk kapcsán még figyelemre méltó eredménynek tartom, hogy az összes magyar mozdonyon a mi fedélzeti számítógépünk működik. Az energiamenedzsment üzletágunk első terméke a hosszúhullámú rádiós körvezérlő berendezés (RKV), amely a hosszúhullámú rádió-táviratoknak megfelelően kapcsolja a terhelést, illetve vált tarifát: Magyarországon már több mint 230 ezer önbeálló antennával ellátott készülék segíti az optimális terhelésszabályozást. Németországban is 75 ezret adtunk el ebből a berendezésből, ami azért nem kis teljesítmény. A cég életében az is komoly mérföldkövet jelentett, amikor megvásárolva a Siemens egyik gyáregységét saját elektronikai üzemet alakítottunk ki. Ez szabad, tehát bérbe adható kapacitásokkal is rendelkezik.

– Melyek azok a tényezők, amelyek sikeressé teszik a vállalatot?

– Az egyik, hogy a több mint tíz tulajdonos ellenére mindig az összetartás volt a jellemző a menedzsmentre. A másik, hogy cégünk mindig rendkívül sok energiát fordított a fejlesztésekre: az elért nyereség nagy részét mindig visszaforgattuk. Ez azért is nagyon fontos, mert nekünk magyar cégként kell multinacionális vállalatokkal versenyeznünk, és a siker érdekében mindig egy lépéssel a konkurencia előtt kell járnunk. A sikerhez elengedhetetlen a megbízhatóság, a határidők tartása, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ez ne így legyen. Ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy a cégcsoport mára több mint 200 embert foglalkoztat – amelyek 60-70 százaléka mérnök –, és a forgalma 3 és 6 milliárd forint között mozog. A forgalomnál ez a szám persze csúszóátlagot jelent, hiszen a mi működésünk során az árbevétel tényleges realizálódása nagy kilengéseket mutathat. Viszont annak tükrében, hogy nálunk minden bevétel saját fejlesztésből, termékből illetve gyártásból származik, ez nagyon figyelemre méltó teljesítmény.

– A banki szolgáltatójukkal szemben mik az elvárásaik, miért esett a választásuk partnerként a CIB Bankra?

– A CIB Bank mellett elsősorban az döntött, hogy az együttműködésünk során rugalmas üzleti partnernek bizonyult. A finanszírozási keretek kialakítása során például nem minden esetben vártak el tárgyi, illetve ingatlanfedezetet, hanem elsősorban a cég valós helyzetét, pénzügyi erejét vizsgálták. A CIB-en keresztül elérhetővé váltak számunkra az Eximbank exporthitelei is, igen kedvező, 1,5 százalékos kamattal. Ezek persze devizahitelek, de ez nálunk nyilván nem jelent gondot, hiszen bevételünk is euróban keletkezik.