Díjtalan a víz, az öntözés mégis százmilliókba kerül Komáromban

Hazánkban a mezőgazdasági területek alig több mint egy százaléka öntözött, így az öntözéses termelés növelése komoly lehetőségeket jelent az agrárium számára. Ezért rendkívül ésszerű és időszerű, hogy a gazdák számára könnyebben hozzáférhetőek legyenek a vízkészletek. A kormány nemrégiben döntött arról, hogy a mezőgazdasági vízfelhasználók részére díjtalanul biztosítja az öntözésre használt vizet, ennek értelmében a vízügyi igazgatóságok megkezdték a felkészülést az ilyen jellegű vízszolgáltatásra. Az öntözéses agrártermelés a hozamok növelésében egyértelműen kihasználatlan lehetőség.

Komárom-Esztergom megyében a megművelt földekből mintegy 2000 hektáron öntöznek. Korábban Naszály, Komárom és Bábolna térsége járt élen ezen a téren. Napjainkra gyakorlatilag a nagyüzemileg öntözött térség a komáromi határra, két ott működő társaságra korlátozódik.

Bartha Sándor, a Solum Zrt. műszaki igazgatója szakmai szempontból mondott véleményt a kormány döntéséről. A zrt.-ben meghaladja az 1100 hektárt az öntözött terület nagysága. Ebből egyidejűleg mintegy 600-700 hektárt öntöznek, természetesen az időjárástól erősen függő a vízfelhasználás. 2010-ben félmilliárd köbméter vizet locsoltak ki, 2012-ben 1,9 milliót, tavaly pedig 1,4 millió köbmétert. Az igazgató kiemelte, az öntözési célú vízkészlet-járulékot, amely kvázi adóként „működött” már 2003-ban eltörölték. A mostani kedvezmény a felszíni vízkivételre érvényes, az öntözés üzemeltetési vagy fajlagos költsége azonban maradt, sőt, folyamatosan emelkedett. Néhány éve még köbméterenként 41 forint volt, tavaly viszont már meghaladta a 100 forintot. Ki lehet számolni, egy olyan gazdaságban, amely évente átlagosan 1 millió köbmétert „elöntöz” mekkora ez a tétel...