Kiszámítható gazdasági környezetet várnak a hazai cégek

Nem igaz, hogy a gyógyszeripar válságálló, az viszont igen, hogy a válság hatásai késleltetve jelentek meg a szegmensben – mondta el Hodász István, az EGIS vezérigazgatója a Makrogazdasági környezet – mikrogazdasági hatások című panelbeszélgetésen. Példának hozta az állami gyógyszerkasszák csökkentését ők megérezték azokon az exportpiacaikon, amelyek támogatják a gyógyszerárakat. Magyarországon és Szlovákiában jelentősen csökkent a forgalom, máshol, Oroszországban és a FÁK-államokban viszont, ahol nem támogatja az állam a gyógyszerkasszát, még növelni is tudták a forgalmat, és ez segítette át a céget a nehézségeken.

A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a politika nehezen érti meg, hogy a vállalatok a beruházásokat több évi előkészítő munka után kezdik meg. Ehhez pedig kiszámítható gazdasági környezet szükséges. Csalóka, ha egy országba egyszeri adókedvezményekkel csalogatnak be vállalatokat, ehelyett komplex gazdaság-fejlesztéssel kell egy országot vonzóvá tenni – tette hozzá, és az orosz terjeszkedésre utalva megjegyezte: kérdéses, a jövőben a verseny békés lesz-e, vagy nem.

Tóth Csaba, a Lego Manufacturing Kft. HR-igazgatója elmondta, hogy világszerte négy gyáruk van és tőkeerős csoport lévén nem panaszkodhat, hiszen az elmúlt kilenc év során ötödével növelte forgalmát és ezzel párhuzamosan hajtotta végre a fejlesztéseket. Most költöznek be a Nyíregyházán 60 milliárd forintért épített 122 ezer négyzetméteres egységbe. Véleménye szerint a magyar jogalkotási környezet nem támogatja a közép- és hosszú távú tervezést. Nehéz úgy tervezni, ha például a munkaerőre vonatkozó szabályozás nem látható időben előre.

Bogsch Erik Richter-vezérigazgató úgy vélekedett, hogy világszerte egyre kevesebb a hosszú távon gondolkodó politikus, és jó lenne, ha Magyarország kivétel lenne. Véleménye szerint az oktatásban is differenciálni kell: az elitképzés nem ördögtől való és hozzátette, hogy az egészségügyben is rengeteg a tennivaló, hiszen a GDP-t csak egészséges emberekkel lehet növelni. A GDP növeléséhez innováció és oktatás kell: anélkül semmire sem fog menni Magyarország Hodász István szerint.

„A Coca Cola volt az első, amely stratégiai megállapodást kötött a kormánnyal” – emlékeztetett Richard Brasher, a Coca Cola Magyarország pénzügyi igazgatója. Mint mondta, 2007 óta 30 százalékkal csökkent a szénsavas üdítők és 35-tel a gyümölcslevek forgalma, a kiutat az exportban találta meg a cég: három éve csupán 8 milliárd forintot tett ki a kivitel értéke, tavaly azonban már elérte a 18 milliárdot a 22 országba irányuló export. Hozzátette, hogy az anyacég folyamatosan mérlegeli, hova fektessenek be, hazánkban telepítsenek újabb gyártósorokat, vagy más országokban. Szerinte Magyarország a befektetések kedvező helyszíne és ha legalább öt évig nem változik az adórendszer, az már vonzóvá tesz egy országot.

Komlós Andor, a Leier Hungária ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az építőipar leginkább a lakásépítések alakulását figyeli. Hazánkban körülbelül négymillió lakás van, és ha azt akarnánk, hogy száz év alatt kicserélődjön az állomány, évi 40 ezer új lakást kellene építeni. Ezzel szemben tavaly csupán 7300 épült, ennek alapján a lakásállománynak 600 évig kellene fennmaradnia. Ezért az javasolja, hogy az EU-forrásokat nagyobb mértékben vonják be a lakásépítések támogatásába, illetve a szocpolt úgy kellene módosítani, hogy legalább az építkezés áfa-hányadát fedezze.

Munkáltatói oldalról további kihívást jelent, hogy a magyar munkavállalók mobilitását nagyban befolyásolja az ingatlanjukhoz való ragaszkodásuk. Sokan munkahelyüket is csak saját ingatlanjuk közvetlen környezetében, illetve vonzáskörzetében tudják elképzelni. A magyarok értékrendjére még ma is igaz, hogy a saját ház vagy lakás megléte az egyik legalapvetőbb szükséglet, amit nehezen, vagy egyáltalán nem cserélnek például albérletre. Sokan ehelyett inkább vállalják az akár száz-kétszáz kilométeres napi ingázást is lakó- és munkahelyük között, és ez sokszor további nehézségekhez vezet.