A kötetet is bemutató betegjogi konferencián a szervező Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi és Önrendelkezési Programvezetője, Bence Rita elmondta: az óta, hogy 2011-ben megszüntették a hatósági jogkörrel is rendelkező Egészségbiztosítási Felügyeletet, annak ellenére kevesebben fordulnak a betegjogi képviselőkhöz, hogy a jogsértések száma tapasztalataik szerint nem csökkent. Az említett könyv egyik szerzője, Hidvéginé Adorján Lívia bíró úgy fogalmazott, hogy ma az egyetlen hatékony eszköz a betegjogok érvényesítésére a per. A műhibaügyek számának emelkedésében azonban szerinte az is nyilvánvaló szerepet játszik, hogy sok keresetet pénzszerzési céllal nyújtanak be, miután sok ügyvéd számára ez a terület komoly üzletet jelent.
A jogászokkal és a kórházvezetőkkel egyetértve a Hidvéginé Adorján Lívia és a kötet társszerzője, Sáriné Simkó Ágnes is úgy látja: a kórházak felelősségbiztosítási rendszere nem képes betölteni a feladatát.
Az intézményeknek nincs pénzük arra, hogy olyan biztosítást kössenek, amely nagy értékű pereket is fedez, az elérhető konstrukciók számos területet le sem fednek, viszont tele vannak olyan kitételekkel, hogy milyen esetben nem állnak helyt az intézmény helyett a biztosítók. A szakemberek szerint az egészségügyi intézmények számára lényegesen nagyobb védelmet kellene biztosítani, és ez immár új tulajdonosuk, az állam feladata lenne.
Korábbi statisztikák szerint hazánkban évente átlagosan mintegy 400-500 kártérítési per kezdődik, a megítélt kárösszeg mintegy 2 milliárd forintot tesz ki, ami az amúgy is szűkre szabott kórházi büdzsét terheli.
