Több száz milliárd juthat vasútfejlesztésre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAmennyiben a május 26-ig Brüsszelnek hivatalosan is benyújtott programot jóváhagyják, a vasúti közlekedés fejlesztésére hazánk 2020-ig összesen több mint 500 milliárd forintot fordíthat.
A tervekben szerepel a vasútvonalak korszerűsítése, a szűk keresztmetszetek felszámolása, a hidak felújítása, és az utazási időt gyakran elnyújtó jelenlegi kényszerű lassítások megszüntetése. Pető Gábor, a Multi Contact Consulting Kft. ügyvezetője szerint azon túl, hogy régóta esedékes beruházások számos régi vasúthálózati problémát lesznek képesek enyhíteni, hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy Magyarország az évtized végéig a közép-európai régió logisztikai központjává válhasson.
Az előző fejlesztési ciklusban a közúthálózat a vasúthálózatnál nagyobb figyelmet kapott, a 2020-ban záruló új szakaszban azonban végre sor kerülhet erre a területre is: a következő évek vasúti fejlesztési tervei mind a háttérrendszereket, mind a vasúti pályákat, mind az utasszállítást tekintve pozitív változásokat jeleznek előre.
Magyarország Európa egyik legsűrűbb vasúti hálózatával rendelkezik, ennek az igen sűrű hálózatnak azonban csak kis része kétvágányú, illetve villamosított. A járműállomány átlagéletkora meghaladja a 30 évet, a hálózat fejlesztése pedig nem tudott lépést tartani az amortizációval; emiatt jelenleg a hálózat hosszának 50 százalékán vannak érvényben sebességkorlátozások, úgynevezett „lassújelek”. Magyarországot több transzeurópai közlekedési folyosó is keresztezi, a törzshálózat hosszának 71,9 százalékán azonban nem teljesül az európai szabvány szerinti 22,5 tonnás tengelyterhel é si előírás.
„Ezen a helyzeten változtatnak majd a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszak beruházásai. Ezek középpontjában elsősorban a meglévő hálózat vonal-korszerűsítései, a szűk keresztmetszetek felszámolása, a hidak felújítása, a lassújelek megszüntetése állnak. Emellett a személyszállításban a vasúti közlekedés részaránya viszonylag magas; ennek megőrzése érdekében az állomás-korszerűsítések és motorvonat-beszerzések is a tervek részét képezik” – emelte ki Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezetője.
A fejlesztéseket túlnyomórészt az említett IKOP, illetve a transzeurópai folyosók fejlesztését szolgáló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) finanszírozhatja. A szakértő szerint a hazai vasúthálózat bővítésével kapcsolatban még szakmai vita tárgyát képezi az a kérdés, hogy megépüljön-e a „V0”-ként emlegetett, 113 kilométer hosszúságú, Budapestet elkerülő, nagy sebességű teherszállításra szánt teljesen új vasútvonal, amellyel az árutovábbítás sebessége – az ország átszelése – a jelenlegi 5 napról 1 napra rövidülhet.
