Új remények a kopaszodás elleni küzdelemben

alopécia A férfiak generációk óta próbálkoznak elvesztett hajkoronájuk újranövesztésével, részben gyanús csodaszerek segítségével

Sokat ígérőnek tűnik most egy új módszer, amelyet a New York-i Columbia Egyetemen Angela Christiano vezetésével dolgozó kutatók és durhami brit kollégáik fejlesztettek ki. A világon nekik sikerült először dermális papillákból új hajhagymákat tenyészteni és sokszorosítani. A papillasejtek a felhám és az irha között helyezkednek el, idegrostok és a legfinomabb vérerezet hálózza be, amely a hajhagymákat a haj 3–7 éves növekedési fázisában többek között tápanyaggal látja el.

Christiano csapata hét emberi donortól papillasejteket vett le, amelyeket – ellentétben a korábbi kísérletekkel – nem lapos felületen „vetettek el”, hanem „három dimenzióban”: a tenyészetet cseppekben helyezték el a Petri-csésze lapos felületére, majd megfordították. A lógó cseppek alján tömörülve a papillasejtek már képesek voltak spontán összetapadni, és új hajtüszőt képeztek. Ezután a sejtcsomókat bőrbe injektálták, amelyen hat hét után megfelelő szőrzet növekedett. „Mindez annak ellenére, hogy ott egyáltalán nem is volt hajtüsző!” – hangsúlyozza Christiano.

Elmúltak már azok az idők, amikor a 70-es években a Bánfi hajszesz kapcsán neves bőrgyógyászok nyilatkoztak ingerülten arról, hogy márpedig a haj nem nőhet ki. De kinőhet. Most azok előtt is felcsillant a remény, akik az adott bőrfelületen már szőrtüszővel sem rendelkeztek.