Rakéták helyett magyar megoldás? Romániát lenyűgözte a magyar rendszer
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjra napirendre került az országos jégkármérséklő rendszer beindítása Romániában, de már nem kizárólag a korábban alkalmazott rakétás technológiát használnák. Tánczos Barna ideiglenes román agrárminiszter szerint a következő években egy hibrid jégkárelhárító megoldást kellene kipróbálni, amelyben helyet kapna a Szatmár megyében, magyar együttműködéssel létrehozott talajgenerátoros rendszer is.
A román agrártárca vezetője kedden a szőlő- és bortermelő ágazat képviselőivel egyeztetett, akik határozottan kérték a nemzeti jégkármérséklő rendszer újraindítását. A termelők szerint a szőlőültetvényeket egyre nagyobb károk érik a heves viharok és a jégesők miatt, ezért szükség van valamilyen védekezési megoldásra. Tánczos Barna közlése szerint a többéves program újraindításáról csak teljes jogkörű kormány dönthet, az előkészítés ugyanakkor már az átmeneti időszakban megkezdődhet. A miniszter 2026 és 2028 között indítaná újra a rendszert, miközben vizsgálnák, milyen technológia lehet hosszabb távon a legalkalmasabb a mezőgazdasági károk mérséklésére.
Jégkárelhárító: rakéta vagy talajgenerátor?
A román vita egyik kulcseleme, hogy az ország eddigi jégelhárítási rendszere rakétás beavatkozásra épült, amelyet több térségben erősen vitattak a gazdák. Egyes termelők attól tartottak, hogy a rakétás jégelhárítás hatással lehet a csapadék mennyiségére, ezért több helyen ellenállás alakult ki a működtetéssel szemben. Tánczos Barna szerint ugyanakkor tudományos vizsgálatok nélkül nem lehet hosszú távú stratégiát készíteni, ehhez pedig működő rendszerre van szükség. A miniszter azt javasolta, hogy két-három éves átmeneti időszakban párhuzamosan vizsgálják a régi és az új technológiákat.
A magyar vonatkozást a Szatmár megyei projekt adja. Ez egy román–magyar határ menti együttműködésben, uniós forrásból megvalósított rendszer, amelynek célja a jégkárok mérséklése Szatmár megye területén. A projektben a román oldalon a Szatmár Megyei Tanács, magyar oldalon az akkori Országos Meteorológiai Szolgálat vett részt. A rendszer nem rakétákkal, hanem talajgenerátoros megoldással működik, és magyar meteorológiai, technológiai tudásra is épül.
Tánczos Barna szerint éppen ez a szatmári modell lehet az a kísérleti állomás, ahol Románia tesztelheti a rakétás beavatkozástól eltérő módszereket. A román miniszter úgy fogalmazott: a magyar együttműködéssel létrejött technológiát be kellene emelni az új jégkármérséklési stratégiába, mert már rendelkezésre áll egy olyan állomás, ahol más típusú megoldásokat is lehet vizsgálni.
Így működik a magyar rendszer
A magyar rendszer működése is ilyen elvre épül. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett JÉGER talajgenerátorai ezüst-jodid hatóanyagot juttatnak a légkörbe, amely a zivatarfelhőkben a nagyobb jégszemek kialakulásának mérséklését segíti. A rendszer
- nem szünteti meg a jégesőt,
- nem is képes a csapadék mennyiségét érdemben befolyásolni
- célja az, hogy a lehulló jégszemek mérete kisebb legyen,
- így mérséklődjenek a mezőgazdasági, lakossági és ipari károk.
A magyar rendszer riasztás alapján működik, a meteorológiai adatokat a HungaroMet biztosítja.
Magyarországon is évek óta visszatérő vita, hogy a jégkármérséklő rendszernek lehet-e köze az aszályhoz. A szakmai álláspont szerint nincs ilyen összefüggés: a technológia nem tünteti el a csapadékot, nem idéz elő esőt, és nem a felhők mozgását vagy a csapadék eloszlását befolyásolja, hanem a jégszemek méretét próbálja csökkenteni. A rendszer 2018 óta országos lefedettséggel működik Magyarországon, 986 generátorra épül, és a kárenyhítési adatok alapján a bejelentett jégkáros területek éves átlaga a működés előtti időszakhoz képest jelentősen mérséklődött.
Románia számára a magyar mintájú technológia azért lehet vonzó, mert a rakétás rendszerrel szemben kisebb társadalmi ellenállást válthat ki, miközben lehetőséget ad a hatékonyság tudományos vizsgálatára. A román agrárminiszter is azt hangsúlyozta, hogy nem lehet egyetlen térség tiltakozása alapján az egész országban kizárni a jégkármérséklés lehetőségét. Szerinte ott, ahol a termelők igénylik a védekezést – például szőlőtermő vagy zöldségtermesztő térségekben –, biztosítani kell a beavatkozás lehetőségét.
Amennyiben a teszt sikeresnek bizonyul, Románia a rakétás jégelhárítás helyett fokozatosan olyan talajgenerátoros megoldás felé mozdulhat el, amely Magyarországon már országos szinten működik.
