Trump: vége az iráni tűzszünetnek, felrobbant a piac, a befektetők a teljes összeomlás miatt rettegnek – kilőtt az olajár
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMeredeken emelkedik az olaj ára, miután ismét kiéleződött az amerikai–iráni konfliktus: Washington légicsapásokat hajtott végre, újra szankciókat vezetett be az iráni olajexportra, ami felerősítette a közel-keleti ellátási zavaroktól való félelmeket. A keddi, közel 3 százalékos drágulást – amelyet az iráni nyersolaj értékesítését lehetővé tevő amerikai általános engedély visszavonása váltott ki – szerdán újabb árrobbanás követte. Cikkünk írásakor, délelőtt11 után a Brent nyersolaj ára már 5,4 százalékkal, hordónként 78,17 dollárra, míg az amerikai WTI jegyzése 5,6 százalékkal, 74,35 dollárra emelkedett. Mindkét referenciaár június 24. óta a legmagasabb szinten állt, tehát kéthetes csúcsot jelent.
Elszállnak az árak? A most kialakult helyzet komolyságát mutatja, hogy ha az árakat összefüggéseiben nézzük: június végén, a tűzszünetet követően még 70 dollár alá süllyedő Brent ára alig két hét alatt ismét 78 dollár fölé emelkedett, vagyis közel 15 százalékkal drágult, miközben a piac egyre nagyobb valószínűséggel árazza a közel-keleti ellátási zavarok kockázatát.
Közben Donald Trump amerikai elnök a törökországi NATO-csúcstalálkozón a Reuters szerint kijelentette: véget ért az Iránnal a múlt hónapban kötött ideiglenes megállapodás. Magyarul, ennyi volt a tűzszünet. Azt is mondta, hogy nem akar irániakkal foglalkozni, akiket „beteg embereknek” nevezett.
Trump szerint „időpazarlás” Teheránnal tárgyalni, mert az iráni vezetés „hazudik”.
Elszálló olajár: ismét ropognak a fegyverek a Közel-Keleten
Mint a Világgazdaság is beszámolt róla, az Amerikai Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) erői szerdára virradó éjjel nagyszabású katonai csapások sorozatát kezdték meg Irán ellen, válaszul a civi személyzettel működtetett kereskedelmi hajók nemzetközi vízi útvonalon történő célba vételéért és megtámadásáért. Az Egyesült Államok csapásai válaszlépések Iránnak a Hormuzi-szoroson áthaladó három kereskedelmi hajó elleni támadásaira. A Központi Parancsnokság Facebook-bejegyzésben közzétett közleménye szerint Irán bizonyított agresszív fellépése indokolatlan és veszélyes volt, és egyértelműen megsértette a tűzszünetet.
Az iráni Forradalmi Gárda pedig azt közölte, hogy szerda kora reggel amerikai katonai létesítményeket vettek célba Bahreinben és Kuvaitban. A Reuters értesülései szerint az eleve törékeny tűzszüneti megállapodás újabb súlyos megsértéseként az Iszlám Forradalmi Gárda összehangolt rakéta- és dróntámadást hajtott végre az Egyesült Államok kulcsfontosságú katonai létesítményei ellen, köztük
- a bahreini Bandar Salman térségében,
- az amerikai haditengerészet Ötödik Flottájának körzetében,
- valamint a kuvaiti Ali Al Salem légibázison.
Emellett állításuk szerint lelőttek egy amerikai MQ–9 típusú drónt, amely megpróbálta megzavarni a műveletet. Légiriadó-szirénák szólaltak meg Bahreinben és Kuvaitban, a kuvaiti hadsereg pedig közölte, hogy légvédelmi rendszerei ellenséges rakéta- és dróntámadásokat hárítanak el. Az amerikai hadsereg egyelőre nem kommentálta az iráni támadásokat.
Mohammad Baqer Qalibaf, az iráni parlament elnöke az ideiglenes békemegállapodás súlyos megsértésével vádolta Washingtont, hivatkozva az Irán elleni amerikai támadásokra, a megújult olajszankciókra, a további csapások fenyegetésére, az iráni „kiigazítások” megsértésére a Hormuzi-szorosban, valamint Izrael folyamatos támadásaira Libanon ellen.
„A legújabb fejlemények gyakorlatilag kétségbe vonták a 60 napos tárgyalási folyamat jövőjét” – mondta Bjarne Schieldrop, a SEB vezető árupiaci elemzője. „Véleményem szerint a hordónkénti 80 dollárhoz közelebbi ár jobban összhangban van a jelenlegi piaci fundamentumokkal, mint a 70 dollár” – tette hozzá.
A Hormuzi-szoros a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolítja, ezért a térségben kialakuló feszültség gyorsan beépül az olajárakba. „Az olajár-emelkedést tovább fűtötte, hogy a hírek szerint négy olaj- és gáztanker elkerülte a Hormuzi-szorost, illetve visszafordult, miután Irán közölte, csak a Teherán által kijelölt útvonalon garantálja a biztonságos áthaladást" – mutatott rá a kialakult helyzetre már a PVM Oil Associates londoni székhelyű olajbróker- és elemzőcég szakértője, Varga Tamás.
Emlékezetes, miután az Egyesült Államok és Irán a múlt hónapban aláírta a fegyverszüneti megállapodást, az olajárak visszaestek a háború előtti szintre, és a kereskedők nagy short pozíciókat halmoztak fel az olaj határidős ügyleteiben, arra fogadva, hogy az árak tovább fognak csökkenni. Az árak csökkenését a felgyülemlett közel-keleti kínálati hullám piacra lépésének várakozásai okozták.
Irán nem vállalta a felelősséget a hajótámadásokért, de Katar Iránt hibáztatta azokért, beleértve egy katari cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajó elleni támadást is, amelyről azt jelentették, hogy egy drón eltalálta, és tüzet okozott a gépházában.
A támadások újra aggodalmat keltettek a Hormuzi-szoroson áthaladó tankhajó-forgalommal kapcsolatban, amely a háború február végi kezdete előtt a globális energiaellátás körülbelül egyötödét szállította.
A konfliktus kezdete óta a nemzetek folyamatosan csökkentik készleteiket , hogy pótolják az ellátási hiányt.
Mint ismert, az amerikai nyersolajkészletek a múlt héten ismét csökkentek – közölték piaci források kedden az Amerikai Kőolajintézet (American Petroleum Institute) adataira hivatkozva. A Reuters által megkérdezett elemzők a július 3-án véget ért héten a nyersolajkészletek mintegy 2,4 millió hordóval történő csökkenésére számítottak.
