Kamarai javaslat készül a kormány részére az orosz export megőrzésére
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA rendezvényen Parragh László, az MKIK, egyben a magyar-orosz tagozat elnöke jelezte, alternatívákat dolgoznak ki a piaci tevékenységet segítő támogatásra. Olyan konkrét javaslatokról van szó, amelyeket a kormány részére dolgoznak ki a legközelebbi jövőben az Oroszországba irányuló magyar export technikai megoldására. Parragh emlékeztetett arra, hogy az MKIK közvetlenül az ukrán-orosz válság kirobbanása után időben hívta fel a figyelmet azokra a kockázatokra és veszélyekre, amelyek Magyarországot és a magyar vállalatokat sújthatják, és a bíztató gazdasági növekedésre negatív hatással lehetnek.
Az MKIK elnöke ugyanakkor arról tájékoztatta a konzultáció résztvevőit, hogy megbeszélést folytatott Magyarország Oroszországba és Ukrajnába kijelölt leendő nagyköveteivel. Mind a két diplomata hamarosan elfoglalja az állomáshelyét. Felhívta a figyelmüket az MKIK magyar-orosz tagozatának működésére. A két magyar diplomata pedig jelezte, hogy messzemenően készek az MKIK magyar-orosz tagozatával való együttműködésre.
A konzultáción részt vett kamarai tagvállalatok képviselői részletes tájékoztatást adtak azokról a tapasztalataikról, illetve gondjaikról, amelyeket az orosz piacon észlelnek üzleti kapcsolataikban a nyugati szankciók és az orosz ellenlépések bevezetése óta, többek között a szállítási szerződéseik, új rendelések szerzésének lehetősége, a kiszállított termékek ellenértékének kifizetése, a fuvarozás, se, illetve a rubelnek az euróval szemben történt jelentős gyengülése terén.
Növelni a magyar kkv-k jelenlétét az orosz piacon
Már formálódik az MKIK és ezen belül a magyar-orosz tagozat javaslata, amely a kormány részére készül – mutatott rá Tóth Imre, a magyar-orosz tagozat tiszteletbeli elnöke. A kamarai javaslat célja annak feltárása, hogy miként és milyen szférában lehetne növelni a magyar exportot Oroszországba, mégpedig úgy, hogy e folyamatban növeljük a magyar befektetők, projekttulajdonosok, tervezők, kivitelezők, építőipari vállalkozók részvételét. A javaslat arra is kitér, hogy mindehhez milyen kormányzati, gazdasági diplomáciai tárgyalásokra lenne szükség. Ez a mezőgazdasági technológia és az infrastruktúra területét érinti elsősorban, a másik pedig, mindenképpen szükséges lenne, hogy a kkv szektorból az eddiginél több magyar cég jelenjen meg az orosz piacon, ehhez pedig kapjanak konkrét gyakorlati támogatást a kormányzattól, ami összefügghet a piacra jutás költségeinek a vállalásával is.
Tóth Imre szerint vállalható lenne, hogy a jelenleg az orosz piacon dolgozó magyar kis és közepes méretű vállalatok számát a következő két évben a jelenlegi nyolcszáz-ezerről a mintegy 150-200-zal növeljük. A kormányzati segítség azért fontos – emelte ki -, mert Oroszország irányítása erősen centralizált. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az idei második félévben két orosz ületi delegáció is érkezik Budapestre, látogatásra az MKIK-hoz. Az egyik a Don menti Rosztovból, a másik pedig Tyumenyből. Továbbá magyar üzleti delegáció utazik ki Fehéroroszországba, többek között annak feltárására, hogyan lehet együttműködni belorusz vállalatokkal az orosz piacon.
A magyar-orosz tagozat tiszteletbeli elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Parragh László, az MKIK elnöke a múlt héten felvette a kapcsolatot az orosz szövetségi kamara illetékes vezetőjével. Abban maradtak, hogy az eddiginél szorosabbá teszik a kamarai kapcsolatokat. Ez az újabb kapcsolatfelvétel szorosan beleilleszkedik abba a folyamatba, amelyben minden kamara a Magyarországgal szomszédos vagy hozzá közeli országokban m - Ausztria , Csehország, Németország - szintén kapcsolatban áll az orosz kamarával - tette hozzá.
