BUX 42,991.25
-0.25%
BUMIX 3,819.25
+0.24%
CETOP20 1,820.32
0.00%
OTP 9,150
-0.72%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.87%
-2.67%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,145
-2.14%
0.00%
-0.92%
0.00%
-1.91%
OPUS 152.4
+0.40%
-1.25%
0.00%
0.00%
-0.99%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,830
+0.71%
DELTA 38.95
+2.50%
ALTEO 3,010
+0.33%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+2.83%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+0.83%
+2.60%
-5.19%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Milliárdok stroke-ellátásra

Évente nagyjából 12 milliárd forintot fordít az ország a stroke-betegek kórházi és vérrögoldó kezelésére. Az agyi érkatasztrófát szenvedettek egészségügyi ellátása ma már európai szintű, ám, döntően az életmódbeli különbségek miatt, nálunk még mindig sokkal többen szenvednek el stroke-ot, mint Európa nyugati felén. Sőt, emiatt még a fővároson belül is óriásiak a különbségek

Magyarországon évente 40-50 ezren szenvednek el stroke-ot. Az agyi érkatasztrófa diagnózisával azonban ennél nagyjából kétszer több betegeket kezelnek speciális stroke vagy neurológiai osztályokon, mivel az utólagos vizsgálatokra felvett, stroke-on átesett páciensek is ide kerülnek. Csak e betegek kórházi kezelése, beleértve az azonnali vérrögoldást, évente 10-12 milliárd forintba kerül – derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adataiból.

Magyarországon 1992-ben indult a Nemzeti Stroke Program azzal a céllal, hogy javítsa a magyarországi stroke-ellátást, és csökkentse a halálozási rátát, amivel hazánk akkoriban európai viszonylatban a legrosszabb adatokat produkálta. A program keretében jelentősen javult a stroke-betegek ellátása: az ország számos kórházában stroke-osztályok és –részlegek alakultak megfelelő diagnosztikai háttérrel és a stroke-betegek intenzív ellátásához szükséges feltételek biztosításával.

A stroke-ellátás szervezeti kerete, a stroke részlegek és centrumok hálózatának kialakítása mellett az évek során megszervezték a betegekkel foglalkozó ideggyógyászok képzését és továbbképzését is. Jelenleg Magyarországon 55 intézmény stroke, illetve neurológiai osztályán látnak el agyi érkatasztrófát szenvedett betegeket. Ami még mindig nem zökkenőmentes, az a mentőszolgálat és a fogadó osztályok együttműködése, amin azért is mielőbb javítani kell, mert a stroke-ellátásban az időtényező az egyik legfontosabb – hangsúlyozta egy közelmúltban rendezett konferencián Nagy Zoltán, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója.

A vérrögoldó kezelést a roham kezdetétől számított 3-4,5 órán belül el kell kezdeni, különben visszafordíthatatlan a károsodás. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke szerint ebben még nagy a lemaradásunk: nálunk a stroke-os esetek mindössze 3,5 százalékában végeznek trombolízis-kezelést, miközben Ausztriában ez az arány 18 százalék. (Vérrögoldást átlagosan a betegek mintegy 20 százalékánál lehet alkalmazni.)

A különbségnek döntően két oka van: az egyik, hogy sokan még mindig nem ismerik fel a stroke jeleit, a másik, hogy jelentős különbségek vannak a hazánkban és a tőlünk nyugatabbra élők életmódbeli kockázati tényezőiben. Ez az oka annak is, hogy a stroke előfordulása nálunk még mindig három-négyszerese a nyugat-európainak.

Mint a szakember rámutat, nem csak arról van szó, hogy egészségtelenebbül élünk, hanem arról is, hogy nálunk magasabb az alkoholfogyasztók és a dohányosok aránya, és hiába kaphatók immár olcsón korszerű hipertónia készítmények, a magas vérnyomásban szenvedők nem veszik eléggé komolyan a betegségüket. Az életmódbeli kockázat jelentőségét még nyilvánvalóbbá teszi, hogy a VIII. és a XII. kerületet összehasonlítva, a Józsefvárosban élők 6-7 évvel hamarabb szenvednek agyi érkatasztrófát, és akik ezt nem élik túl, azok 12 évvel fiatalabban veszítik az életüket, mint akik ugyancsak stroke-ban halnak meg, de a Hegyvidéken éltek.

A Nemzeti Stroke Program 1992-es indulása óta mindezek ellenére jelentősen javult a helyzet: 1980-ban még százezer főre vetítve 220, de még 1990-ben is 175 haláleset jutott, napjainkban 80-an halnak meg stroke-ban. A szélütés után egy évvel átlagosan a betegek egyharmada már nem él, másik egyharmaduknak pedig tartós tünetekkel járó agykárosodása marad.

Nem tűr halasztást

A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező; csak a szívbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente több halálesetet. Ha a száj félrehúzódik, a beszéd elakad, vagy ha az egyik oldalon a végtagok megbénulnak, az szélütésre utal. Ilyenkor azonnal a mentőket kell hívni, mert minden perc számít.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek