Megszületett a válasz a gazdaság bajaira Németországban: megemelné a kormány a gazdagok adóját
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNémet sajtóértesülések szerint Lars Klingbeil pénzügyminiszter két jövedelemadó-reformjavaslatot terjesztett a kormánykoalíció tárgyalói elé.
A Spiegel újságírója szerint az egyik verzió egy mérsékeltebb, 10 milliárd euró értékű, míg a másik egy nagyobb, mintegy 20 milliárd eurós csomagot irányozna elő.
Többkulcsos adórendszer német módra
A jövedelemadó-reform középpontjában az alacsony és közepes jövedelműek adóterheinek csökkentése áll majd − nyilatkozta a pénzügyminisztérium szóvivője a Reuters újságírójának, majd megjegyezte, hogy a munkát és a teljesítményt ösztönözni kell.
A Spiegel értesülései szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Klingbeil megemelné, az úgynevezett „gazdagadót”, ami jelenleg 45 százalék.
Ez azokra az egyedül adózó magánszemélyekre vonatkozik, akiknek az éves jövedelme 280 ezer euró, vagy annál magasabb. (A német adórendszerben a házastársak és élettársak adóterhének megállapításakor más jövedelmi küszöbök érvényesülhetnek.) Ez éves átlagban havi 23 333 eurót jelent, ami nagyjából 8 166 666 forint adóköteles bérnek felel meg.
A tervek szerint a pénzügyminiszter mindemellett a legmagasabb jövedelmi sávba eső fizetések terheit csökkentené. Jelenleg 42 százalékos a felső adókulcs, ami évi 70 ezer eurós összegtől érvényes. Ez éves átlagban havi 5833 eurót jelent, ami nagyjából 2 041 550 forint adóköteles bérnek felel meg. A Spiegel információi szerint a szigorúbb javaslatban Klingbeil a jövedelemadók mellett az örökösödési adót is megemelné.
Lassú növekedés, bizonytalan kilátások
Az adóreformra azért lehet szükség, mert a német gazdaság az elmúlt években nem tudott tartós növekedési pályára állni, az előrejelzések szerint pedig a bruttó hazai termék (GDP) 2026-ban csupán 0,5 százalékkal, 2027-ben 0,8 százalékkal, 2028-ban pedig 1,4 százalékkal emelkedik majd. A legutóbbi, decemberi prognózishoz képest ez rosszabb teljesítményt indikál, a friss adatok a második negyedévben stagnálást, a harmadik negyedévben pedig enyhe növekedést jeleznek.
A gyenge gazdasági teljesítmény legfőbb okai a magas energiaárak, a gépjárműipari termelés meredek visszaesése, valamint az alacsony versenyképesség a nemzetközi vetélytársakhoz képest. A problémát fokozza, hogy mindez a lakosság alacsony fogyasztásával párosul:
Az energiaárak meredek emelkedése visszafogja a háztartások vásárlóerejét és fogyasztási kiadásait
− nyilatkozta Joachim Nagel, a német jegybank elnöke, majd hozzátette, hogy a pénzintézet előrejelzései szerint a gazdasági aktivitás előreláthatóan 2028-ra vehet újra lendületet.
Maga Friedrich Merz német kancellár is a gazdasági teljesítmény javulásában bízik, korábban úgy fogalmazott, hogy 2026 az újrakezdés és növekedés éve lesz.Az előrejelzés azonban nem vált be, de amennyiben Donald Trumpnak sikerül tartósan békét kötnie a teheráni vezetéssel, az energiapiacokra nehezedő nyomás pedig mérséklődik, az lendületet adhat a német gazdaságnak is.
Az adóreform mellett a német kormány egyéb lehetséges gazdaságélénkítő intézkedéseket is beharangozott:
- Szó esett már az egészségügyi és egészségbiztosítási kiadások csökkentéséről,
- a nyugdíjrendszer átalakításáról,
- valamint a bürokrácia mérsékléséről is.
A döntéshozóknak azonban a gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésénél figyelembe kell venni az inflációs környezetet is, mivel a Bundesbank előrejelzései szerint a pénzromlás üteme idén 2,9 százalékra gyorsulhat, majd 2027-ben 2,7 százalékra mérséklődhet. A jegybank 2028-ra már az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott 2 százalékos szint alatti, 1,9 százalékos adattal számol.
A kormánynak szem előtt kell tartania, hogy amennyiben a gazdaságélénkítő intézkedések eltúlzottak lennének, az felgyorsíthatná az inflációt, ami újabb kamatemelésekhez, vagy tartósan magas szinten ragadt kamatokhoz vezethetne.
A Bundesbank elnöke már fel is hívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a feszült geopolitikai és gazdasági helyzet indokolja, akkor a döntéshozók készen állnak egy újabb emelésre. (Az Európai Központi Bank alapkamata jelenleg 2,25 százalék.)
Gazdasági szakértők szerint a legnagyobb rizikót továbbra is a tartósan magas energiaárak, valamint az instabil földgáz- és olajpiacok jelentik.
A hét eleji fejleményeknek köszönhetően úgy tűnik, hogy most esély mutatkozhat az iráni konfliktus rendezésére, az első tankerhajók pedig már át is kelhettek a szoroson, azonban a béke továbbra is törékeny, a felek pedig bizonytalan léptekkel közelednek egymás irányába.
