Brüsszelben indul a szezon

A brüsszeli BRAFA a legrégebbi művészeti vásár Európában, múltja, folyamatossága önmagában teljesítmény (innen vált ki például a TEFAF Maastricht, amely még csak a huszas éveinek végén jár), de a rendezvény igazgatója visszatekintés helyett a jelenre és a jövőre fókuszál. Harold t’Kint de Roodenbeke szerint az évforduló leginkább a BRAFA szilárd alapjait mutatja, és annak az értékét, hogy folyamatosan tudott alkalmazkodni a változásokhoz, egyben a a felelősségére emlékezteti. Megőrzik a vásár erősségeit, a sokszínűséget, a tág időhatárokat, az antiktól a kortársig terjedő kínálatot, amit az elősorban Belgiumból érkező gyűjtők értékelnek.

Minden évben egy tematika köré szerveződik a vásár. Ennek reprezentálására meghívnak egy múzeumot, illetve múzeumi anyagokból állítanak össze egy kiállítást. Idén a belga művészet előtt hódolnak, a belga kulturális örökséget gondozó King Baudouin Alapítvány szervezésében. Számos olyan művet gyűjtöttek össze, amelyet a nagyközönség eddig nem láthatott, mert zárt magángyűjtemény darabja. Ezzel kívánják hangsúlyozni, hogy a jelentős múzeumi kollekciók nem jöhettek volna létre elkötelezett gyűjtők nélkül.

Nem véletlen, hogy az ünnepi kiadás a belgák előtt tiszteleg, hiszen jobbára a hazai közönség vásárol itt, a látogatószám pedig dinamikusan növekedett az elmúlt években. Tavaly 70 ezren váltottak belépőjegyet a 12 napig nyitva tartó vásárra, a megelőző évben pedig 48 ezren. A belga vásárók kifinomult ízlésűek, szeretik a hosszú távon stabil befektetéseket, nem fordultak el az antik piactól a kortárs felé, mint a globálisabb piacokon, és elég konzervatívok. A gyűjtés itt stabil középosztálybeli családokon alapul és generációkon átível.

A művészeti piac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt néhány évtizedben. A galériák művészeti vásárokon hozzák össze a forgalmukat, illetve egyre inkább az interneten. A közösségi oldalak felgyorsítják az információáramlást, de az online felületek használata nem kockázatmentes. Létfontosságú maradt a szakértelem, a bizalom fenntartásához szükséges a személyes jelenlét. Ezt és a tárgyakkal való közvetlen kapcsolatot biztosítják az ilyen jellegű rendezvények. A BRAFA vezetése a szakmaiság hangsúlyozását tartja a legfontosabbnak a vásár pozícióinak megőrzéséhez. Jelentkező galériákban nincs hiány, a hosszú várólistáról nem könnyű bekerülni, komoly ajánlók, referenciák nélkül nem is megy, mindenkit leinformálnak.

Az egyetlen magyar galeristaként kiállító Makláry Kálmán évek óta ugyanazokkal a művészekkel szerepel (Hantai Simon, Reigl Judit, Fiedler, Havadtői és két koreai művész) a győztes csapaton ne változtass elv alapján. A vásár kínálatában viszonylag kevés a kortárs anyag, és többségük a felső árkategóriát képviseli. Makláryéknak ez a szerencséjük, a 20 ezer euró alatti kategóriában kevés a versenytársuk. Ez is az egyik oka a művészeiken túl, hogy nekik van a legtöbb vevőjük. 30-40 eladást is köszönhetnek a BRAFA-nak, nagy részük új vásárló.

Az elmúlt években a Makláry Fine Arts nagy sikert aratott a fiatal, Párizsban élő koreai festőnő, Hur Kyung Ae képeivel. A legtöbb vevőt neki köszönheti. Suh Jeong Min a galéria másik koreai művésze, vele még friss az együttműködés, de körvonalózódik egy megállapodás az európai képviseletére. A hatvan éves, hazájában jól ismert buddhista művész koreai papírra készíti különleges színvilágú munkáit. Sam Havadtőitől egy új, csiszolt üvegekből álló szériát visz ki a galéria.

Makláry idei standjának főképe Reigl Judit első Párizsban festett, még figurális festménye, az 1950-es Autóstop Ferrara és Ravenna között. Az emblematikus festmény 2005-ben a Műcsarnokban, 2010-ben a MODEM-ben, és tavaly nyáron a Ludwig Múzeum életműkiállításán is látható volt.