Von der Leyen kifizeti Donald Tuskot, az uniós költségvetés nagy nyertese Lengyelország lehet

Lengyelország kapja a legnagyobb részt az új nemzeti és regionális partnerségi tervek keretében, amelyek a regionális, mezőgazdasági és migrációs alapokat fedik le. Az uniós költségvetés tervezete Varsónak érthetően igen, viszont Budapestnek és Berlinnek nagyon nem tetszik. 

Az Európai Bizottság 1,8 ezer milliárd eurós költségvetési javaslatán alig száradt meg a tinta, máris megindult a nemzeti matek. Lengyelország egyértelmű győztesként került ki az úgynevezett nemzeti és regionális partnerségi tervek alól — egy új, 865 milliárd eurós keret ez, amely egyesíti a mezőgazdasági, regionális és migrációs alapokat, és az új költségvetési tervek legnagyobb szeletét jelenti. 

• Varsó ebből a keretből 123,3 milliárd eurót kap, 
• több mint 30 milliárddal többet, mint a következő legnagyobb kedvezményezett, Franciaország.

Varsó ünnepel

A politikai tőke jelentőségét Lengyelország jobbközép kormánya sem hagyta figyelmen kívül. Piotr Serafin költségvetési biztos, aki maga is lengyel, csütörtök este vigyorgó szelfivideóban jelentkezett a bizottság székháza elől Adam Szłapka európai ügyekért felelős miniszter társaságában, dicsérve azt, amit 

Szłapka, a Berlaymont irodaház üveghomlokzata előtt állva még oda is szúrt az ellenzékben lévő Jog és Igazságosság (PiS) pártnak, mondván, hogy a PiS kormányzása idején „Lengyelország kohéziós pénzei blokkolva voltak” — utalva a járvány utáni helyreállítási forrásokra, amelyeket a jogállamisági problémák miatt fagyasztottak be.

Donald Tusk miniszterelnök, aki otthon egy széttöredezett koalíció növekvő feszültségével néz szembe, kapva kap az EU-költségvetés adta alkalmon, hogy bizonyítsa: kormánya képes eredményeket felmutatni. Tábora gyorsan magának tulajdonította az érdemet a források feloldásáért és Lengyelország brüsszeli megítélésének helyreállításáért a PiS által okozott „sebek” után. A politikai haszonszerzés persze gyakran társul hazugságokkal, hiszen 

2021 és 2027 között Lengyelország megközelítőleg 112 milliárd eurót kapott folyó áron számolva.

• A regionális kifizetések célja, hogy csökkentsék az Európán belüli gazdagabb és szegényebb térségek közti különbségeket; elosztásuk alapja a nemzeti és regionális fejlettségi szint. 
• Az alapelv: a szegényebb országok és régiók a pénz nagyobb hányadát kapják. 
• A mezőgazdasági kifizetéseket nagyrészt a művelés alatt álló termőterület nagysága alapján ítélik oda, ami a nagy agrárszektorral rendelkező országoknak kedvez.

A varsói üdvrivalgással szemben Budapest erősen kritizálta Von der Leyen büdzsétervezetét. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a következő uniós költségvetést „ukrán mentőcsomagnak” nevezte. „Mi marad? Kevesebb, mint valaha. Ezt soha nem fogom támogatni” — mondta egy X-fiókján bejegyzésben. 

„Árulás” az új költségvetési struktúra

A nyers összesítéseken túl a bizottság tervei azt is jelzik, kiben bízik Brüsszel az érzékeny feladatok kezelésében. 

• A migráció, a biztonság és a határigazgatás terén Németország (4,1 milliárd euró), 
• Görögország (3,5 milliárd euró) és 
• Spanyolország (3 milliárd euró) állnak az élen. 
• Lengyelország 1,9 milliárd euróval Kelet-Európa legnagyobb kedvezményezettje ezen a téren.

Közben egyre nagyobb aggodalmat kelt a mezőgazdasági alapok integrálása a szélesebb nemzeti programokba. 

Noha Serafin ragaszkodik hozzá, hogy a közvetlen kifizetések a gazdáknak stabilak maradnak, sokan attól tartanak, hogy az infláció gyakorlatilag kiüresíti ennek a támogatásnak az értékét.