A szárazföldön folytatódna a Török Áramlat

A Török Áramlat gázvezeték „szárazföldi szakaszaként” beszélt Alekszander Novak orosz energiaminiszter arról a vezetékről, amelynek magyar kezdeményezésre Tesla lenne a neve, és amelyen a Török Áramlat gáza jutna el az európai felhasználókhoz, várhatóan 2019 után. Ekkortól az orosz Gazprom nem kíván Ukrajnán keresztül Európába gázt juttatni, következésképpen más útvonalakon keresztül kell ellátnia érintett vevőit.

A miniszter azt is közölte az orosz hírügynökséggel, hogy Oroszország tárgyal a vezetéktervről az érintett európai országokkal, már eredmények is vannak. Országa komoly szerepet vállalna a magyar, szerb, macedón és görög vezetéki együttműködésben. (Ez érthető is: bár a Gazprom közölte, hogy a török-görög határra eljutatott gázát a vevőknek onnan maguknak kell hazafuvarozniuk, a számára is megnyugtatóbb, ha biztosítva látja az áruja útját, egészen Ausztriáig.) Alekszander Novak hangsúlyozta, hogy vezeték a szárazföldi szakaszának megépítése erősen függ az Európai Bizottságtól, hiszen az EU adja meg a szükséges infrastruktúra gazdasági paramétereit.

A cső nyomvonala helyenként egybeesne a terítékről decemberben lekerült Déli Áramlatéval. E lehetőség egyébként a Tesla kapcsán már korábban is felmerült, sőt, kézenfekvő is, hiszen a Déli Áramlat előkészítése terén Szerbiában és Magyarországon már komoly eredmények születtek.

A Fekete-tenger alatt lefektetendő Török Áramlatról tavaly december 1-jén írt alá szándéknyilatkozatot a Gazprom és a török Botas. Éves kapacitása 63 milliárd köbméter lenne, éppen akkora, mint a Déli Áramlaté. A mennyiségből 50 milliárd köbméter jutna el a nyugat-törökországi gázközpontba, hogy onnan tovább lehessen szállítani Európába. Ezt a tenger alatti csövet is részben ott fektetnék le, ahol a Déli Áramlatot tervezték. Lényeges különbség viszont, hogy a végpontja nem Bulgáriában, hanem Törökországban lenne.

A hivatalos közlés szerint a Gazprom a Déli Áramlattal azért akarta elkerülni Ukrajnát, és azért akarja most a Török Áramlattal is, mert tranzitkockázatot lát a rajta keresztüli szállításban. Évek óta gazdasági jellegű, de egyre inkább politikai hátterű elszámolási vitában áll a vevő Naftogazzal. A helyzet odáig mérgesedett, hogy a Naftogaz bizonyos tételekért egyáltalán nem fizetett, a Gazprom pedig leállította a neki történő szállítást. A kapcsolat tavaly ősszel egy ezer köbméterenként 100 dolláros árkedvezményt tartalmazó, téli gázszerződés megkötésével éledt újra, ezt azóta egy újabb megállapodás követte, hasonló feltételekkel. (A 100 dolláros kedvezményt nem az orosz társaság, hanem az orosz állam adta.) A Gazprom azonban már csak előrefizetéssel szállít Ukrajnának. Szerdán jelezte, hogy megkapta az áprilisi tételhez szükséges, 20 millió dollárt a második negyedévben ezer köbméterenként 247,18 dollárért eladott gáz fejében.

„Az orosz-ukrán háború miatt a Gazprom eddig hatmilliárd dollár bevételtől esett el” – állította Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. A kapott árkedvezménnyel tavaly Ukrajna 3,4 milliárd dollárt spórolt az orosz gázimporton. A miniszterelnök szerint Ukrajna az elmúlt két évben évi 10 milliárd köbméterrel csökkentette gázigényét, amely így most 40 milliárd köbméterre várható.