Hivatalos: Magyarországra küldik Európa döntőbíráit, ítéletet mondanak Magyar Péter legfontosabb tervéről – Ursula von der Leyenék feszülten figyelnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Velencei Bizottság érkezéséről maga a testület szóvivője számolt be a Euronews újságírójának. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének állásfoglalását Sulyok Tamás kérte, miután Magyar Péter kormánya világossá tette, hogy alkotmánymódosítással távolítaná el hivatalából a köztársasági elnököt.
Az Európa Tanács delegációja gyorsított eljárásban vizsgálja a tervezetet
A Velencei Bizottság szóvivője azt nem közölte, hogy a szakértők pontosan kikkel találkoznak majd látogatásuk során, azonban annyit elárult, hogy
a jogszabálytervezetet gyorsított eljárásban vizsgálják majd.
A testület bevonása azután vált szükségessé, miután Magyar Péter többször felszólította Sulyok Tamást a lemondásra, illetve számos alkalommal „Orbán bábjának” nevezte a hivatalban lévő köztársasági elnököt.
Sulyok Tamás szerint a köztársasági elnök és más független alkotmányos szervek vezetőinek tervezett elmozdítása
alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, valamint alapvető alkotmányos elvek sérelmével fenyeget.
Az alkotmánymódosítás tervezete kimondja, hogy Sulyok Tamás államfői megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik, jóval a 2029-ben lejáró mandátumának vége előtt.
A Velencei Bizottság döntést ugyan nem hozhat az ügyben, de véleményezheti a tervezetet és értékelheti, hogy a módosítások megfelelnek-e a jogállamiság és demokratikus kormányzás európai normáinak. Az Európai Bizottság szintén közölte, hogy szorosan figyelemmel kíséri a magyar alkotmánymódosítási folyamatot, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása jogilag nem kötelező erejű.
Többen kifogásolják a tervezett módosítást
A tervezett alkotmánymódosítást, illetve a korábbi jogalkotási folyamatokat ellenzéki politikusok számos alkalommal illették kritikával:
Azok a lépések, amelyek önöknek politikailag fontosak, a saját hatalmi önkényük kiépítésének szempontjából, azok megtörténtek. A lex Orbán, a lex Sulyok (...)
− fogalmazott Rétvári Bence a KDNP országgyűlési képviselője.
Mindeközben Pokol Béla jogtudós, politológus, illetve korábbi alkotmánybíró több jogi aggályra is felhívta a figyelmet.
Véleménye szerint a tervezett módosítás visszaható hatályú, így jogállamiságba ütközik,
továbbá arra is rámutatott, hogy amennyiben az Országgyűlés kétharmados határozattal megindítja a köztársasági elnök hivatalától való megfosztását, amelyről az Alkotmánybíróságnak kétharmados többséggel kell majd döntenie, akkor addig jogköreinek gyakorlása ideiglenesen az Országgyűlés elnökére száll át. Amennyiben az ideiglenes államfő aláírja ezt a módosítást, és másnap megtörténne az államfő hivatalának megszűnte, akkor az Alkotmánybíróság nem tudna dönteni a megfosztási eljárás alkotmányosságáról. A megfosztás megindítása már meg is fosztaná az államfőt hivatalától. Ez jogi abszurd, és az abszurd jogi szabályozás érvénytelen.
