Egyre inkább függünk az autógyárak teljesítményétől
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMég mindig az autógyártás hajtja az ipari termelést Magyarországon, igaz, a többi ágazat is mindinkább képes hozzájárulni a bővüléshez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint az ipari termelés 5,8 százalékkal nőtt februárban az előző év azonos időszakához képest, a januári 5,3 után. A havi index azonban továbbra is jelentős ingadozást mutat: januárhoz képest 0,3 százalékkal visszaesett a termelés. Ez azonban nem csoda, hiszen akkor hosszú ideje nem látott, 4,4 százalékos havi növekedést mért a KSH.
Kedvező jel, hogy a belföldi és a külföldi eladások is erősödtek egy év alatt. Az ipari export közel 8 százalékkal bővült, amit elsősorban az egyre meghatározóbb – folyamatosan növekvő súlyú – autógyártás 15 százalékos növekedése hajtott. Az elektronikai termékek kivitele is bővült, igaz, az csak 4,5 százalékkal. A belföldi kereslet élénkülését jelzi az is, hogy az ipar hazai eladásai több mint 5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Az ipar termelés egyharmadát adó autógyártás 17 százalékkal gyarapodott egy év alatt, de rajta kívül még számos szektor teljesítményére sem lehet panasz. Az elektronikai cikkek gyártása 5,4 százalékkal nőtt, az élelmiszeripar pedig 7 százalékkal bővült (utóbbihoz hozzájárult az is, hogy idén a húsvét korábban volt, mint tavaly). A gumigyártás is jelentősen, közel 14 százalékkal nőtt. A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás azonban hanyatlott: a termelés közel 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A KSH szerint ez főként az előző hónapokban felhalmozott készletek értékesítésének eredménye. A másik rosszul teljesítő alág a fémfeldolgozás volt, ahol a termelés 6 százalékkal csökkent.
Az elemzők mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium is kedvezően értékeli a februári adatokat. A gazdasági tárca szerint „az ágazat teljesítménye sorozatban tizennyolcadik hónapja erősödik, és a további növekedést vetíti előre az is, hogy az összes rendelésállomány 20 százalékkal emelkedett egy év alatt”. A rendelési adatok kapcsán azonban érdemes kiemelni, hogy a feldolgozóipar új megrendelései stagnáltak az egy évvel korábbihoz képest, ami nem túl jó jel. A stagnálást magyarázza, hogy a járműgyártás exportértékesítései csökkentek. Az új belföldi rendelések közel 10 százalékkal nőttek, a külpiaciak viszont 1,2 százalékkal csökkentek.
A rendelési adatok romlása azt vetíti előre, hogy valamelyest lassabb termelésnövekedésre lehet számítani, ennek ellentmond azonban a javuló európai és euróövezeti konjunktúra: az Európai Unióban egy hónap alatt 0,9, az eurózónában 1,1 százalékkal nőtt az ipari termelés. A hazai ipar élénkülésére utal, hogy márciusban 55,6 pontra emelkedett a magyar BMI a februári 55-ről, ami a feldolgozóipari kilátások javulását mutatja. (Az 50 pont feletti érték növekedést jelent.) Elemzők szerint idén átlag 6-7 százalékkal bővülhet az ipari termelés a tavalyi 8,6 százalék után, de még így is érdemben hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez.
