Európa utolsó helyén
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A magyar kormányok korrupció elleni teljesítménye huzamosabb ideje siralmas – állítja a TI. A már 2010 előtt intézményesült korrupció az Orbán-kormány alatt központosítottabbá és rendszerszerűvé vált a szervezet szerint. Az elmúlt öt évben módszeresen meggyengítették a végrehajtó hatalmat korlátozni hivatott jogállami intézményeket, így a fékek és ellensúlyok rendszere mára jóformán megszűnt, ennek hatására a már korábban is burjánzó korrupció központosított formát öltött. Mindez intézményesíti az átláthatatlan és nem számonkérhető lobbizás gyakorlatát. A szervezet szakértői úgy vélik, a Quaestor-ügy az átláthatatlan érdekérvényesítés újabb esete: nem tudható, hogy ki lobbizott kinél azért, hogy sokmilliárd forintnyi közpénz egy kockázatos magánbefektetői társasághoz kerülhessen.
Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője úgy kommentálta a jelentést: a magyar kormány egyre átláthatatlanabb módon hoz a hozzá közel álló üzleti és magánérdekeket előnyben részesítő döntéseket. Eközben azonban a korrupció elleni friss kormánystratégia-tervezet a kockázatok körében szót sem ejt a lobbizásról.
Magyarország utolsó helyezését azzal is magyarázzák, hogy a parlament az elmúlt években számos, visszaélésekre alkalmat adó, így a korrupciót gyakorlatilag legalizáló törvényt fogadott el. A képviselőket nem korlátozzák etikai szabályok, a közszférában dolgozók etikai kódexei pedig hatástalannak bizonyultak a korrupció letörésében – állítja a korrupcióellenes szervezet. Tovább rontja a helyzetet, hogy Magyarország sem dolgozott ki megfelelő szabályozást a forgóajtó-jelenség kivédésére, vagyis akadálytalan az átjárás a közhatalmi pozíciók és az üzleti állások közt – ezzel nem vagyunk egyedül, az egész EU-ban rossz ennek a szabályozása. Ezen kívül az üzleti élet szereplői vonakodnak élni az önszabályozás eszközeivel.
Az Európai Unió se lehet büszke magára
A Transparency International a 19 vizsgált EU-tagállam és a három uniós csúcsintézmény átlagában a közhatalmi döntéshozatal illetéktelen befolyásolással szembeni védettségét a megszerezhető 100 pontból csupán 31 pontra értékelte. Szlovéniának elég volt 55 pont az első helyhez. Ezt az országban nemrég elfogadott új lobbitörvénnyel indokolták. Az uniós intézményeknek is bőven lenne hova fejlődni. Az Európai Bizottság a lehetséges 100-ból 53 pontot ért el – jellemző, hogy az épp csak kettes osztályzatra elegendő eredménynél is csak a szlovén teljesítmény a jobb. Az Európai Parlament 36 pontot szerzett. Még ennél is rosszabb képet mutat az, hogy Európai Tanács korrupció elleni védettségét mindössze 19 pontosra értékelik, vagyis alig átláthatóra.A tanulmány megállapítja, hogy a lobbizás a vizsgált országok zömében vagy teljességgel szabályozatlan, vagy ha nem az, akkor a szabályozás végrehajtása elégtelen. Emiatt a lobbisták „Európa-szerte szinte akadálytalanul és átláthatatlanul befolyásolhatják a döntéshozókat, mind a tagállamokban, mind az uniós csúcsintézményekben”.
A tanulmány megállapítja, hogy a lobbizás a vizsgált országok zömében vagy teljességgel szabályozatlan, vagy ha nem az, akkor a szabályozás végrehajtása elégtelen. Emiatt a lobbisták „Európa-szerte szinte akadálytalanul és átláthatatlanul befolyásolhatják a döntéshozókat, mind a tagállamokban, mind az uniós csúcsintézményekben”. Akadálytalan az átjárás a közhatalmi pozíciók és az üzleti állások között -->
