Javaslatcsomagot dolgozott ki a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) a jövőbeli kockázatitőke-programok hatékonyabb működésének elősegítésére – jelentette be a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján Zsembery Levente, a HVCA elnöke. Hozzátette: a 2009-ben elindult Jeremie-programok fontos hatást gyakoroltak a hazai kockázatitőke-piacra, a 28 alapkezelő ugyanis 2014 végéig mintegy 75 milliárd forintot helyezett ki. Ezzel együtt több olyan terület is akad, ahol változtatni kellene a hatékonyabb működés érdekében: ezért számos, a területen érdekelt szereplő közreműködésével egy nyolc elemből álló javaslatcsomagot állítottak össze, amelyet néhány hete eljuttattak többek között a nemzetgazdasági tárcához, a jegybankhoz, illetve Miniszterelnöki Hivatalhoz is. A javaslatcsomagnak az elnök szerint nem az a küldetése, hogy a döntéshozói oldal azonnal kritika nélkül elfogadja és támogassa, hanem az, hogy érdemi párbeszéd induljon az e piac működésében valamilyen irányból érdekelt szereplők között.
Az egyesület szerint gondot jelent például, hogy a rendszerben olyan társfinanszírozott alapok működnek, amelyekben az EU-források aránya nem haladhatja meg a 70 százalékot. Ha viszont az állam célja minél több ötlet megvalósítása, célszerű lenne a korábbi fázisú befektetéseknél az EU-források számára magasabb arányt is lehetővé tenni. A másik terület, ahol változtatni kellene, az a földrajzi megkötéseké: a jelenleg működő 28 alapból 27 GOP forrást kapott, amely Budapestre és a közép-magyarországi régióra nem terjed ki. Akadályt jelent az is, hogy a jelenlegi programokban az alapok kizárólag öt évnél fiatalabb vállalkozásokba fektethetik az általuk kezelt forrásokat. A tapasztalatok szerint azonban az egyes befektetési kategóriákban célszerűbb lenne, ha nem a cégek alapításának időpontja, hanem az elért üzemméret, vagy az árbevétel nagysága szabná meg a finanszírozható társaságok körét. Az értékbeli megkötések egyes esetekben szintén problémát jelentenek: a Jeremie -alapok egy-egy társaságba ugyanis csak korlátozott mértékű tőkét fektethetnek be. Ez a szabály akkor is érvényes, ha az adott társaságot több körben, egymásra épülve, több Jeremie-alap finanszírozza. Ilyenkor a befektetések együttes értékére vonatkoznak a szabályok, vagyis jelenleg ilyen társfinanszírozással nem növelhető a társaság rendelkezésére bocsátott tőke.
Az eddigi tapasztalatok alapján az is látható, hogy a Jeremie-programok meghirdetésének sorrendje nem volt optimális: elsőként növekedési alapok jöttek létre, majd a Jeremie II. keretében jelentek meg a magvető alapok is. Így az egyes cégek támogatása az életciklusuk során nem volt folyamatos, egyesek forrásbőséggel, mások forráshiánnyal találkoztak. Emellett az eddig létrejött valamennyi Jeremie-alap befektetési időszaka egy időpontban, 2015. december 31-én zárul le. Zsembery Levente közölte: az biztos, hogy lesznek újabb uniós források a piacon, ám azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor. Véleménye szerint a pályázatok kiírásától számítva 8-9 hónapra lehet szükség ahhoz, hogy a források elérhetővé váljanak. Ez alapján reálisan nem lehet számítani arra, hogy 2016 második felénél előbb új uniós pénzek jelennének meg a piacon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.