Nem vitte el a GDP-t a belvíz

„A néhány hónappal ezelőttihez képest jelentősen javult a belvízhelyzet, jelenleg mintegy 21 ezer hektárnyi elöntött terület, és hozzávetőleg 150 ezer hektár teljesen átázott termőföld van az országban” – mondta el a Világgazdaságnak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese szerint a legutóbbi összesítések így reményre adhatnak okot.

„Akinek továbbra is elöntött földje van, azt ezek a számok nem vigasztalják, de úgy tűnik, hogy országosan a belvízhelyzet rendeződött. Sőt, egyes helyeken már összességében inkább csapadékhiányról beszélhetünk, ha ez nem változik, akkor ebből akár aszály is lehet” – figyelmeztetett Petőházi. Az elnökhelyettes ugyanakkor hozzátette: közvetlen kiszáradástól az elkövetkező hetekben egyelőre még nem kell tartani, jelenleg megfelelő nedvességtartalék van a földekben.

A helyzetet a jobbára napsütéses tavasz és a hagyományos böjti szelek mentették meg. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) február közepén, tehát két hónapja közölt összesítése még lényegesen rosszabb állapotokat tükrözött. Akkor 107 ezer hektárnyi területet öntött el a belvíz, és szakmai szervezetek becslése szerint megközelítette az egymillió hektárt a teljesen átnedvesedett területek nagysága. Ez utóbbiak könnyen belvizessé, tehát teljesen használhatatlanná válhattak volna, ha a tavaszi időszak csapadékos. Ez történt például 2010-ben, akkor és a rákövetkező évben is nagyon komoly károkat okozott a belvíz a mezőgazdaságnak.

Az átnedvesedett területek ráadásul a tavaszi munkáők elvégzését is sokáig gátolták, a lemaradást most lóhalálában próbálják behozni a termelők.
„Gőzerővel dolgozunk a földeken, a tavaszi munkák előrehaladtával lehetővé vált, hogy utolérjük magunkat” – mondta el Petőházi Tamás. Az elnökhelyettes szerint így ezen a héten megindulhat az országban a kései vetésű növények, így például a nemzetgazdasági szinten is jelentős tételnek számító kukorica és napraforgó vetése. Ezek időben történő elvetésének jelentőségét az adja, hogy ez a két növény az ősszel elvetett repcével együtt adja a hazai mezőgazdasági kibocsátás több mint 26 százalékát – és egyben a hazai termelők legfőbb bevételi forrása is. Ha a kukorica és a napraforgó április közepén valóban a földbe kerülhet, akkor az eddig felhalmozódott késedelem behozható lesz.

Vannak ugyanakkor más veszélyek is. Petőházi Tamás figyelmeztetett: a tapasztalatok szerint ha hosszú ideig elmarad az áztató eső, mint most is, az ugyan képes csökkenteni a belvízveszélyt, de a legtöbb esetben tavaszi jégkárhoz vezet. 

A termelők szerint ezért várható, hogy az elkövetkező hetekben az ország több pontján komoly jégesők alakulhatnak ki.
Részben a meteorológiai adottságok, részben a klímaváltozás hatására ma már szinte minden évben van valamilyen káresemény, amely a termelők kisebb-nagyobb hányadát érinti.

Mivel Magyarországon – részben a mezőgazdasági szereplők egy részének nem kielégítő adminisztrációja miatt – nem terjedt el kellő mértékben a piaci alapú biztosítás az agráriumban, 2012 óta több lépcsőben újul meg az ágazat kárenyhítési rendszere. A kárenyhítési alapba a termelők ültetvény esetében és szántóföldi zöldségnél 3000 forintot fizetnek be hektáronként, az egyéb szántóföldi kultúráknál 1000 forintot, amelyet az állam legalább ekkora összeggel kiegészít. A kárenyhítő juttatás a termelői bevételcsökkenés legfeljebb 80 százaléka lehet. Jelenleg 78 ezer termelő mintegy 4 millió hektárral vesz részt a rendszerben.

Az idei kárenyhítési évtől már az üvegházi és fóliás termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők is tagjai lehetnek a 2012-ben megreformált agrárkár-enyhítési rendszernek – közölte a szaktárca a napokban. Más lényeges elemeiben is módosul a mezőgazdasági kockázatkezelés első pillérét alkotó agrárkár-enyhítési rendszer.

Ezek közül az egyik leglényegesebb a kockázatkezelés elektronizálása, amely alapján az idei évtől kezdődően a károk bejelentésére és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására kizárólag elektronikus úton van lehetőség. A szaktárca szerint ez a gazdák adminisztrációs terheit csökkenti. Bővül a kárenyítési rendszerben figyelembe vehető káresemények köre is azzal, hogy bekerül a rendszerbe az őszi fagykockázat. Ezzel egyidőben a hozamérték csökkenés mértéke is 30 százalékról 15 százalékra csökken, vagyis már ekkora kiesés esetén igényelni lehet a kárenyhítést.

Az elképzelések szerint a jövedelemstabilizáló eszköz által nyújtott kompenzációban akkor részesülhetne egy termelő, ha a tárgyévi jövedelme több mint 30 százalékkal kevesebb, mint a referenciajövedelme. Az új rendszerben a referenciajövedelmet kétféleképp lehet meghatározni.

Az egyik módszer szerint ez az előző három év jövedelmének átlaga lenne az irányadó referencia bevétel, míg a másik számítási mód szerint az előző öt év legmagasabb és legalacsonyabb értékének elhagyásával képzett három év jövedelemének átlaga. Úgy tudjuk a jövedelemstabilizációs eszközről szóló egyeztetések jelenleg is zajlanak a tárca és a szakmai szervezetek között.

VG-összeállítás Lesznek még új javaslatok A Világgazdaság értesülései szerint szó van a kárenyhítési rendszeren belül egy új elem, az úgynevezett jövedelemstabilizációs eszköz bevezetéséről is. A szaktárca által a 2015-2020 közötti magyar Vidékfejlesztési Programot koordináló Miniszterelnökség részére javasolt új kockázatkezelési intézkedés lényege egy kockázatközösség, vagyis a befizető tagok a gyenge árbevételű években kárenyhítésben részesülhetnének.

Az elképzelések szerint a jövedelemstabilizáló eszköz által nyújtott kompenzációban akkor részesülhetne egy termelő, ha a tárgyévi jövedelme több mint 30 százalékkal kevesebb, mint a referenciajövedelme. Az új rendszerben a referenciajövedelmet kétféleképp lehet meghatározni.

Az egyik módszer szerint ez az előző három év jövedelmének átlaga lenne az irányadó referencia bevétel, míg a másik számítási mód szerint az előző öt év legmagasabb és legalacsonyabb értékének elhagyásával képzett három év jövedelemének átlaga. Úgy tudjuk a jövedelemstabilizációs eszközről szóló egyeztetések jelenleg is zajlanak a tárca és a szakmai szervezetek között. -->