Évtizedes mélyponton a céges hitelek
Márciusban 275,5 milliárd forintos havi csökkenést követően közel kilenc éves szintre, 6389 milliárd forintra zuhant a magyarországi vállalati hitelek állománya – áll a Magyar Fejlesztési Bank MFB Periszkóp című kiadványában.
Az MFB emlékeztet arra: lejárat alapján az 1-5 éves kölcsönök állománya zsugorodott legnagyobb volumenben – 182,8 milliárd forinttal esett vissza –, devizanem szerint pedig főleg a devizahitel-portfólió szűkült, itt 153,7 milliárd forintos visszaesést regisztráltak. Figyelemre méltó emellett, hogy márciusban a forinthitelek törlesztése 79,3 milliárd forinttal haladta meg az új kihelyezéseket, míg devizában 108,8 milliárd forinttal múlta felül a visszafizetések összege az új folyósításokét a vállalati oldalon a pénzügyi szolgáltatóknál.
Ami a kilátásokat illeti: az MFB kiadványa szerint az idei őszig tervezett vállalati beruházások során az önerő mértéke alapján elsősorban ingatlanvásárláshoz és -építéshez, gép- és eszközvásárláshoz, valamint energetikahatékonysági fejlesztésekhez van szüksége külső forrásra a cégeknek. Az 1-5 éves hitelek állományának márciusi csökkenése pedig a kiadvány szerint összefüggésben állt azzal, hogy ebben a szegmensben több mint három év után ismét jelentősen nőttek a kamatok: a forintkölcsönök átlagkamata 37 bázisponttal 4,51 százalékra, az euróhiteleké pedig 48 bázisponttal 2,54 százalékra emelkedett. A térségben viszont az 5 évnél hosszabb lejáratú nemzeti valutában nyújtott kölcsönök átlagos kamatszintje tovább olvadt márciusban, és ez alól nem volt kivétel Magyarország sem: itt egy hónap alatt 4,19 százalékról 3,97 százalékra süllyedt a kimutatott kamatszint.
Ami a lakossági oldalt illeti, az MFB kiadványa szerint devizahitelek kivezetése segítheti a fogyasztási dinamika fennmaradását a következő hónapokban. Ugyan áprilisban – derül ki a kiadványból – kismértékben javult a hazai fogyasztói bizalom, egy éve lassú ütemű visszaesés tapasztalható. Az év harmadik hónapjában a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással igazítva 5,1 százalékkal emelkedett, ami az első negyedév leglassabb emelkedése volt.
A lassulásban pedig szerepet játszhatott a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása, valamint a nettó reálbérek emelkedésének lassulása is. Az előzetes adatok alapján viszont a lakosság kihasználta az alacsony benzinárakat, így az üzemanyag-eladások 8,5 százalékkal nőttek éves szinten márciusban, az élelmiszer és a nem élelmiszer termékeknél pedig kisebb, 3,7, illetve 6,0 százalékos volt a forgalom bővülése. A bankok elszámolása és a devizahitelek átváltása nyomán márciusban egy hónap alatt a szabad felhasználású hitelek és lakáscélú kölcsönök állománya 311,3, illetve 331,8 milliárd forinttal zsugorodott, amelynek egy része a következő hónapokban az MFB megítélése szerint pótlólagos fogyasztói keresletet jelenthet.
A lakosság árfolyamkitettségét jelentősen mérsékli, hogy a szabad felhasználású hitelek állományán belül egy hónap alatt 76,1-ről 3,6 százalékra, a lakáscélú kölcsönöknél pedig 53,6-ről 1,6 százalékra olvadt a devizakölcsönök aránya.
