A több mint 300 ezer embert foglalkoztató turizmus és a szállodaipar tavaly 9 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, az ágazat devizabevételei 4 milliárd eurót tesznek ki. „Bár az elmúlt években tapasztalt növekedésre büszkék lehetünk, jócskán vannak még kihasználatlan lehetőségek” – mondta Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a 2014-es és az idei első negyedévi statisztikák ismertetésekor.
Kiemelte: a vendégéjszakák számának összetétele egészséges, hiszen a 18,4 millióból több mint nyolcmillió a belföldi, 10,3 millió pedig a külföldi turistákhoz köthető. Az átlagos szobafoglaltság két százalékkal 51,9 százalékra nőtt, a szállodai bevételek pedig 2014-ben több mint tíz százalékkal, 296 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt az átlagszobaár is, csakúgy, mint a belföldi vendégéjszakák száma.
Az első negyedéves adatok tanúsága szerint továbbra is Németországból érkezik a legtöbb turista, számuk azonban csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A jó légiközlekedésnek, a népszerű budapesti szórakozási lehetőségeknek, elsősorban a romkocsmákra épülő buliturizmusnak köszönhetően az Egyesült Királyságból érkező látogatók száma ugyanakkor csaknem 40 százalékkal 166 ezerre emelkedett. A toplista harmadik helyén Olaszország áll Ausztria előtt, az orosz turisták száma viszont az ukrán-orosz konfliktus miatt jelentősen visszaesett, ezt elsősorban a vidék szállodák sínylették meg. Ezek a létesítmények profitáltak ugyanakkor az elmúlt években a japán, holland és az egykori jugoszláv beutazók helyére lépő cseh és román állampolgárok látogatásaiból.
Össszességében azonban 2000 óta nem nőtt a külföldi vendégéjszakák száma Magyarországon, pedig vidéken közel negyven százalékkal bővült a kínálat: konferenciaközpontok, négycsillagos szállodák épültek és fürdőfejlesztések is voltak. Az elmúlt 14 évben a német piac például 45,2 százalékkal zsugorodott. Niklai Ákos úgy véli, a magyar piac elsősorban alacsony áraival versenyez a nemzetközi mezőnyben, hiányoznak az attrakciók – elsősorban a luxuskategóriában –, és kevés pénz jut a nemzetközi országmarketingre is. A válság előtti években épült vidéki szállodák egy része korántsem a piaci igényeknek megfelelően létesült, és nem is tudta felkelteni az igényeket, mára pedig veszteségesen, az árakat a mélybe nyomó versengéssel működik.
Részben a gazdasági krízis okozta, hogy csökkent az üzleti célú utazások részaránya. A világszerte tapasztalható trendnek megfelelően Magyarországon is rövidült az átlagos tartózkodási idő és az összehasonlító, véleményező felületeknek, valamint az online foglalási oldalaknak köszönhetően csökkent az előrefoglalások aránya.
Ami a belföldi turizmust illeti, tavaly a vendégéjszakák száma több mint 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten. A a vidéki szállodák belföldi szobaárbevételének 25 százalékát adja, de forgalma elmarad az üdülési csekkétől.
Áfacsökkentésre is vágyik a szakma
A szállodaszövetség szerint az ágazatnak áfacsökkentésre volna szüksége, ez növelné a bevételeket, javítaná a minőséget és a jövedelmezőséget, segítené a szállodai felújítások finanszírozását. Niklai Ákos felhívta a figyelmet arra is: jelenleg hiányzik a kínálatból egy óriási kongresszusi központ, és nagy segítség volna, ha az idegenforgalmi egy részét a települések a turizmus fejlesztésére fordítanák. Míg egy évtizeddel ezelőtt 25-30 milliárd, az elmúlt években csupán 5-7 milliárd jutott országmarketingre – mutatott rá az elnök.
