Erősödik az internetes vállalatok adatvédelme
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság TECHNOLÓGIA Az internetes technológiai vállalatok többsége igyekszik mindent megtenni az ügyféladatok védelmében és növekszik az adatokhoz való hatósági hozzáférést ellenző cégek aránya is – derül ki az Electronic Frontier Foundation (EFF) által a vezető internetes technológiai- és tartalomszolgáltató vállalatok magánszféra védelmében követett magatartásáról készített 2015-ös felméréséből. Az EFF minden szempontból az elvárásoknak maximálisan megfelelő magatartást tapasztalt az Adobe, az Apple, a CREDO, a Dropbox, a Sonic.net, a Wikimedia, a Wordpress.com és a Yahoo! vállalatoknál.
Egyetlenegy szempontból felelt csak meg viszont az értékelésnek az AT&T és a WhatsApp. A WhatsApp csak a hátsó elérési utak működtetését ellenzi, az AT&T viszont még ezt sem, bár az első értékelési szempontnak eleget tesz, miután ügyféladatokat csak bírósági felhatalmazással szolgáltat ki. A Facebook egy szempontból maradt fent a rostán, miszerint nem ad tájékoztatást arról, mennyi hatósági megkeresést kapott tartalmak és ügyfelek eltávolítására, illetve ezek közül mennyinek tett eleget. A Google nem tájékoztatja ügyfeleit az adataikra vonatkozó hatósági megkeresésekről és nem hozza nyilvánosságra a törölt állományok visszakereshetőségének időtartamát sem.
Az EFF több szempontból értékelte a vállalatok adatvédelmi magatartását. Megvizsgálta például, hogy az adott vállalat követi-e az ágazatban minden vállalattól elvárt gyakorlatot, miszerint csak bírósági felhatalmazással lehet ügyféladatokat hatóságoknak kiszolgáltatni, rendszeresen közzé kell tenni a hatóságok által kikért és a kérésre kiadott adatok számát, valamint nyilvánosságra kell hozni milyen szempontok alapján tesz eleget a vállalat az ilyen megkereséseknek. Az EFF összegzésében örvendetes fejleményként emeli ki, hogy a technológiai ágazatban növekszik az adatokhoz való hatósági hozzáférést biztosító hátsó utak működtetését elutasító szervezetek aránya. A 2015-ös felmérésbe bevont 24 cég közül 21 foglalt állást nyilvánosan azzal szemben, hogy ilyen törvényi kötelezettségnek kelljen eleget tennie.
