A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint az online kasszarendszer bevezetése nagyjából 200 milliárd forint áfabevétel-többletet hozott a költségvetésnek. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelemben több mint 1000 milliárd forint korábbi feketeforgalom vált láthatóvá. Ez a 8900 milliárd forint teljes – tavalyi – kiskereskedelmi forgalom több mint 10 százaléka. Így az éves szinten mért (legfrissebb adat: 2015 január–április) 6,3 százalékos kiskereskedelmi volumennövekedés nem is meglepő. A mintegy kétszázezer pénztárgépet fokozatosan csatlakoztatták a online rendszeréhez, a fehéredő kiskereskedelmi piac statisztikára gyakorolt hatása idén év végén „kirúgja” magát. Addig azonban folyamatosan magas növekedési adatokra lehet számítani, ami mögött valójában nem feltétlenül szerepel nagyobb darabszámú értékesítés. A kiskereskedelemben elsősorban a ruházati termékek, az iparcikkek, ezen belül a tartós fogyasztási (elektronikai) cikkek eladása számít a „legszennyezettebbnek”. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis ezen árucsoportoknál növekedett a legerősebben a forgalom – az üzemanyag-értékesítés bővülése mellett.
A statisztika torzulása mellett persze eltörpül annak a jelentősége, hogy az állam egyszerűen és olcsón 1000 milliárd forinttal fehéríti a kiskereskedelmet. Nagy esély van azonban arra is, hogy hasonló módszerrel a szolgáltató szektorból is kiszűrje a feketézőket. Megoldandó feladat még az élelmiszer-ágazat egészének kifehérítése, ez ugyanis a termelői, nagykereskedelmi oldalról bújik ki az adófizetés alól. A 27 százalékos, kirívóan magas forgalmi táptalaja az áfacsalásoknak.
A NAV adatai szerint a tavaly feltárt 582 milliárd forint adóhiányból 487 milliárd forint elcsalt áfának számít. Az elcsalt áfa összege több mint kétszerese a 2011-esnek (bár akkor még 25 százalék volt az áfa). Az elcsalt adó mögött csaknem 2000 milliárd forint értékű piac (kis- és nagykereskedelem, feldolgozói és gyártói szegmens) húzódott meg – hívta fel a figyelmet a Blokkk.com kereskedelmi szakportál. Mindez pedig a teljes magyar gazdaságban előforduló feketézés harmada.
Több elemzés is arra utal, hogy a feketegazdaság mérete a gazdaság teljesítményének akár a 20 százalékát is elérheti. Ez hozzávetőleg 6000 milliárd forint, aminek több mint 1500 milliárd forint áfavonzata van. Egyes területeken, például a cukorpiacon több, máshol kevesebb lehet. A feketézés ráadásul összetett, néhol inkább csak a szürkébe hajlik. Az adóhatóság adatai azt sejtetik, figyelemmel a tartozásbehajtásra, valamint az adóhatóság hátralékállományára, hogy a korábbi becslések helytállóak – írja a Blokkk.com. A tartozásbehajtás 2014-ben 359 milliárd forint volt, a teljes hátralékállomány pedig jóval több mint 2000 milliárd forint, viszont ennek jelentős része a cégmegszüntetések miatt behajthatatlan.
Az online kasszával láthatóvá és beszedhetővé tett 200 milliárd forint mellett további 1300 milliárd forint tűnik el az áfakasszából. A további fehérítést a termelői szektorban aligha lehet online kasszarendszerrel láthatóvá tenni. A fordított áfa nem megoldás, hiszen csak átmeneti jelleggel lehet alkalmazni, és Brüsszel nem is engedi ennek bevezetését minden területen.
