BUX 40,481.51
+2.48%
BUMIX 3,775.06
-0.29%
CETOP20 1,893.58
+2.19%
OTP 8,750
+3.94%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.49%
ZWACK 18,200
-1.09%
0.00%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,110
+0.91%
0.00%
-0.76%
+1.27%
+1.43%
-1.17%
-7.24%
-1.12%
0.00%
+1.87%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,992
+2.75%
+0.13%
ALTEO 2,380
-0.83%
0.00%
-0.10%
EHEP 1,250
-4.94%
+2.52%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
+0.75%
+3.16%
0.00%
-0.20%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,240
-1.59%
+1.85%
+17.65%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Milliárdokat kap a halágazat

Egzotikusabb fajok termelésbe vonására, az elsődleges feldolgozást lehetővé tévő fejlesztésekre, valamint általában az exportképes haltermelés további fejlesztésére juthat pénz, ha Brüsszel elfogadja a Halgazdálkodási Operatív Programot, amelyek a napokban küldtünk meg az Európai Bizottságnak. Mivel még mindig kevés halat eszünk, lesz halmarketing is.

Hivatalosan is benyújtotta a napokban az Európai Bizottságnak a 2014–2020-as Magyar Halgazdálkodási Operatív Programot (Mahop) a Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság (IH). A program keretében összesen 15,5 milliárd forintot kaphat a haltermelés az uniós és nemzeti forrásból együttvéve. A benyújtott program szerint a kormányzat célja mind az extenzív, félintenzív és intenzív tó-, illetve halgazdálkodás támogatása. A Mahop szerint ráadásul uniós forrásból valósulhat meg a korábbi években fejlődött intenzív haltermelés további bővítése is.

A korábbi uniós program fejlesztéseinek révén ma már precíziós haltelepeken szakszerű irányítással és takarmányozással, kis területen állítanak elő nagy tömegben halat Magyarországon is. Ez az intenzív haltermelés jelenleg a leginkább exportképes területe a hazai akvakultúrának. Amennyiben a programot Brüsszel is elfogadja, a halválaszték is bővülhet. Kiemelt szerepe lehet ugyanis a jövőben az új, egzotikus fajokat termelő zárt, intenzív üzemeknek – áll a most benyújtott anyagban. Jelenleg Magyaroszágon intenzív rendszerekben elsősorban afrikai harcsát, szirvárványos pisztrángot, tokféléket és angolnát termelnek.

A programban szerepel a halfogyasztás növelését, a haltermékek népszerűsítését szolgáló halmarketing támogatása is. Az eddigi kampányok eredményeként az élelmiszer-ágazaton belül egyedül a halfogyasztás növekedett számottevően a közelmúltban, mintegy húsz százalékkal bővült a kereslet idehaza. A magyar fogyasztás azonban jelenleg fejenként öt kiló körül alakul évente, ez a 20 kilós uniós átlagnak még mindig csupán töredéke.

A legfontosabb az intenzív haltermelés további fejlesztése lenne – jelentette ki a Világgazdaságnak Lévai Ferenc. Az Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette: „A magyar haltermelés az elmúlt években valóban nagyot lépett előre, ennek megfelelően sokat fejlődtek a szálkamentes fajokat nevelő, minden évszakban működő, intenzív telepek. Jelenleg ennek a választéknak a fokozása a cél. Ezenfelül fontos lenne az is, hogy mindenütt kapható legyen a friss, elsődlegesen feldolgozott hal.”

A cél ezek szerint az, hogy az élőhal-kínálat helyett, friss, ám szeletelt, filézett, konyhakész halat tudjanak találni a fogyasztók, lehetőleg minél több helyen. „Nem új halastavakra van szükségünk, hanem a minőség javítására és az alapfokú feldolgozást, csomagolást lehetővé tévő fejlesztésekre” – összegezte Lévai. A vezérigazgató ugyanakkor megjegyezte: a szóban forgó 15,5 milliárd forint közel sem akkora, mint amekkora támogatás például a szántóföldi növénytermesztésnek jut. Ezenfelül egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy ebből a keretből mennyit kell majd környezetvédelmi kiadásokra fordítaniuk az ágazati szereplőknek.

„Bár a horgásztársadalomban él a remény, hogy a szóban forgó uniós pénzekből részesül, az egy másik területre, a vidékfejlesztésre tartozik. A horgászatnak a sportot és a turizmust erősítő szerepe is lehet, a MAHOP-nak azonban a haltermelést kell szolgálnia” – tette hozzá Lévai Ferenc.

A program megjegyzi azt is, hogy egyre több intenzív üzem használ közvetlenül vagy közvetve termálvizet a termeléshez, amelynek elfolyóvízként való elhelyezése problémás, a kérdést szabályozó jogszabályi környezetben vannak anomáliák. A régi szabályozás szerint új intenzív haltermelő telep nem létesülhetett a termálvíz visszasajtolásának vállalása nélkül. Azáltal, hogy ezt az előírást 2012-ben eltörölték, az intenzív haltermelés is új lökést kapott, hiszen olcsó, geotermikus energiához jutott, ám a már lehűlt víz elhelyezése használat után mindeddig nem kellőképpen megoldott.

Exportra termelnek

Magyarországon mintegy 24 ezer hektárnyi vízfelületen folyik haltermelés, ez bőven elegendő a magyar fogyasztás kielégítésére, és jelentős mennyiségű hal jut exportra is minden évben. Az elmúlt években jó hatásfokú fejlesztések történtek a halgazdaságokban, a korábbi uniós költségvetési ciklusban a Halászati Operatív Program vonatkozó kerete szinte teljesen kimerült.

A fejlesztések eredményeképpen előrelépett a keresett, exportképes halfajok tenyésztése is, így eredményesebben tartható a barramundi, az afrikai harcsa és a tok. Ezekkel a divatos halfajokkal eredményesen lehet megjelenni a külpiacokon is, igaz, a színvonalas cseh akvakultúra komoly konkurenciát jelent a régióban.

A fejlesztések eredményeképpen előrelépett a keresett, exportképes halfajok tenyésztése is, így eredményesebben tartható a barramundi, az afrikai harcsa és a tok. Ezekkel a divatos halfajokkal eredményesen lehet megjelenni a külpiacokon is, igaz, a színvonalas cseh akvakultúra komoly konkurenciát jelent a régióban. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek