A minisztériumnak fizetnek a könyvvizsgálók
Igazgatási szolgáltatási díjat kötelesek fizetni a minősítési eljárásért a könyvvizsgálók a Nemzetgazdasági Minisztériumnak: a díj a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátását szolgálja, és az NGM működési bevételét képezi – derül ki abból a rendeletből, amely a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A díj mértéke a kamarai tag könyvvizsgálóknál 25 ezer, a könyvvizsgáló cégeknél pedig 50 ezer forint. Korábban a minősítési eljárásokat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) végezte, és a díjat is a testület szedte be.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján szereplő tájékoztatás szerint 2016. január 1-jétől emelkednek a felelősségbiztosítás biztosítási összegének minimumai is az érintetteknél. A friss szabályozás a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások könyvvizsgálóinak felelősségbiztosítását 2016. január 1-jétől természetes személynél minimum 100 millió, cégeknél pedig 500 millió forintra emelte.
A közérdeklődésre számot tartó vállalkozások köre ráadásul közben bővült is: a 2015. július 7-i hatállyal életbe lépett szabály szerint a tőzsdei cégek mellett értékhatártól függetlenül ilyennek minősülnek a hitelintézetek (a Magyar Nemzeti Bank, az MFB Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Export-Import Bank kivételével), a befektetési vállalkozások, valamint – a kisbiztosítók és a kölcsönös biztosítóegyesületek kivételével – a biztosítók. Emellett a kamara elnökségének júniusi ülésén arról is döntöttek, hogy a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt, ugyanakkor közérdeklődésre számot tartónak nem minősülő gazdálkodónál a felelősségbiztosítás káreseményenkénti és éves kártérítési összegének alsó határa 50 millió forint, míg a többi vállalkozásnál 10 millió forint legyen.
A könyvvizsgálattal foglalkozó vállalkozások szabályozásának ügye a brókerbotrányok óta folyamatosan napirenden van, és a nemzetgazdasági tárca több ponton is szigorított az őket érintő feltételeken. Fontos elem például, hogy a közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálatára korábban szerzett engedélyek 2017 végén érvényüket veszítik. Ez 740 egyéni könyvvizsgálót és könyvvizsgáló vállalkozást érint: nekik addigra új vizsgán új engedélyt kell szerezniük. További szigorítás, hogy ehhez nem elég sikeresen letenni az új vizsgákat, hanem be kell szerezni a Magyar Nemzeti Bank – költségvetési intézménynél pedig az Állami Számvevőszék – jóváhagyását is, holott korábban mindkét intézménynek csak véleményezési joga volt. A megszerzett engedélyek ráadásul felfüggeszthetők lesznek. A szakma közelmúltban rendezett konferenciáján Lukács János, az MKVK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyvvizsgálati jelentések száma a 2011-es 43 ezerről három év alatt 31 ezer alá esett, elsősorban a könyvvizsgálati értékhatár megemelése miatt. Ráadásul a kisebb cégek estek ki a szakma kontrollja alól, amit jól mutat, hogy az árbevétel csak kisebb mértékben, 34 milliárdról 29,7 milliárd forintra esett vissza. Az aktív kamarai tagok száma ugyanezen idő alatt 3247-ről 2879-re csökkent.
