Behálózzuk a szlovéneket

A tervek szerint 2018 végére épül meg a Magyarország és Szlovénia közötti nagyfeszültségű távvezeték a két ország villamosenergia-rendszere irányítóinak (Mavir Zrt., Eles d. o. o.) minapi megállapodása szerint. Ilyen, 400 kilovoltos határkeresztező kapcsolata Magyarországnak már minden szomszédjával van, csak Szlovéniával nincs. A Hévíz és Cirkovce közötti kapcsolat szerepel uniós hálózatfejlesztési tervekben is, hiszen annak a térségi villamosenergia-piacok erősebb összekapcsolásával jelentős szerepe lehet az uniós árampiac létrehozásában is.

Ugyanezt a szerepet azonban a vezeték akár már ma is betölthetné. A Mavir 2012-es tízéves hálózatfejlesztési tervében ugyanis már 2016-ig meg kell volna épülnie, ráadásul már az a dátum is halasztás volt a szlovén oldal fogadókészségének hiánya miatt. A terv szerint a vezetéképítésnek nincs jelentős magyarországi költségvonzata.

A terv 2014-es frissítéséből más projekthalasztásokra és -elhagyásokra, de újakra is fény derül. Az elképzelések jellemzően azért módosultak, mert a Mavirnak igazodnia kellett valamely partneréhez vagy valamely olyan ipari beruházás késlekedéséhez, amelynek rendszerfejlesztési vonzata is lett volna. Így például 2012-ben még úgy állt, hogy 2016-ig két új szlovákiai kapcsolatunk is létesül, de nem létesült egy sem. A 400 kilovoltos Gönyű–Bős és a Sajóivánka–Rimaszombat vezetékprojekt átvándorolt a 2018 végéig tervezett munkák közé. Viszont ott megjelent ukrajnai vezetéki kapcsolataink kibővítése is, ami 2012-ben még csak döntésre váró terv volt.

A Mavir projektlistája jól tükrözi, hogyan tettek le a hazai beruházók rövidebb-hosszabb időre az új (elsősorban gázüzemű) erőműveik építéséről. E késlekedések ténye már ismert, új információ inkább az, hogy meddig nem is kívánnak munkához látni. Három éve például még arra készült a rendszerirányító, hogy a Mol és a CEZ által Százhalombattára tervezett erőművét rákapcsolja az országos hálózatra, most azonban nem szerepeltet ilyen munkát a 2023-ig szóló listáján. A Dunamenti, az Oroszlányi és a Gönyűi Erőművekkel kapcsolatos egyes munkáinak a határideje 2015-ről átcsúszott 2017-re. A Szegedi Erőmű miatti fejlesztésekre 2016 helyett 2017-ben kerülhet sor, ami azért érdekes, mert e szerint az erőművet jövőre már fel is kellene építeni.

Az eredeti elképzeléshez képest két évvel később lát hozzá a Mavir egy alállomás-bővítéshez a Tisza II. Erőmű miatt, és természetesen kihúzott minden olyan, eredetileg 2017-ig, illetve 2019-ig ütemezett munkát a papírjáról, amely az EMFESZ által megálmodott, nyírtassi Közép-európai Erőmű miatt kellett volna. E fejlesztések vélhetőleg 2012-ben is éppen csak felkerülhettek a Mavir-listára, hiszen a nyírtassi projektcég felszámolása már 2011-ben megindult.

Egy évvel 2023 végére csúszik a két új paksi blokk miatt szükséges, 400 kilovoltos távvezeték megépítése Albert­irsa és Paks között, néhány más, idekapcsolódó munkával együtt.