BUX 41,240.13
-0.04%
BUMIX 3,938.53
-0.25%
CETOP20 1,920.34
0.00%
OTP 10,355
+0.53%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.13%
0.00%
ZWACK 17,150
0.00%
0.00%
ANY 1,625
+2.20%
RABA 1,185
0.00%
-0.88%
+0.63%
0.00%
-3.23%
-1.04%
+8.59%
+1.47%
0.00%
-0.66%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,820
-0.28%
+0.50%
ALTEO 2,330
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,320
+1.93%
0.00%
-2.70%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.33%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+2.35%
0.00%
-3.25%
0.00%
-1.57%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,246
+1.63%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Paks: újabb forduló

A paksi bővítés 41 hazai közmeghallgatásán nem elsősorban szakmai vagy biztonsági kérdések merültek fel, hanem az, hogy milyen munkalehetőségeket kínál a kivitelezés, illetve az üzemeltetés. Aszódi Attila kormánybiztos közölte: a paksin túl további erőmű-beruházásokra van szükség az országban.

Lezárult a két új paksi atomerőművi blokk környezetvédelmi engedélyeztetésének a lakossági meghallgatásokból álló szakasza, jelentette be az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos.

 Mint Aszódi Attila ismertette, a jelenlegi előrejelzések szerint évi mintegy egy százalékkal nő a hazai áramfelhasználás, az erőműveink árama iránti kereslet mégis esik az import magas aránya miatt. Az import tavaly 32 százalékos volt, jórészt ukrajnai, lengyelországi és csehországi erőművekből származott. A hazai áramellátásnak 36 százalékát adta a Paksi Atomerőmű, 15 százalékát lignit- és szénüzemű erőművek, a többit gázüzeműek és megújuló alapúak. Tudni kell azonban, hogy gázüzemű létesítményeink többsége gazdasági okokból áll, illetve, hogy a szenes létesítmények lassan kiszorulnak az európai piacról az uniós klímavédelmi előírások miatt.
A Mavir előrejelzése szerint 2030-ig az országban – részben a leállítandó erőművek helyére, részben az import várható esése miatt – több mint 7000 megawattnyi új kapacitást kell létesíteni. Ebből a két új paksi blokk csak 2400 megawattot képvisel, vagyis még további kis- és nagyerőművekre lesz szükség.
Az ország 2011-ben elfogadott energiastratégiája az úgynevezett atom-szén-zöld kombináció megvalósítását tűzte ki célul. Ennek részeként kerül sor a meglévő paksi blokkok kiváltására úgy, hogy néhány évig a meglévő és az új egységek párhuzamosan fognak működni.
Az Országgyűlés 2009-ben adta elvi hozzájárulását az új atomerőmű blokkok építéséhez. A beruházásról szóló magyar-orosz kormányközi megállapodást a múlt év elején írták alá. Már az előkészületek folynak.
A szükséges engedélyeztetése négy fő csoportra oszthatók. Az említett, környezetvédelmi engedélyeztetés részeként a kormánybiztos 41 hazai települése tartott közmeghallgatást. Érdekes tapasztalata volt, hogy a lakosságot nem elsősorban az erőmű biztonságossága, vagy környezeti hatásai érdekelték, hanem az, hogy a kivitelezés és az üzemeltetés milyen munkalehetőségeket kínál számukra.
Nem volt kötelező, de a magyar fél 30 országot is értesített az előkészületekről ebből 11 jelezte az érdeklődését, és 9 helyszínen már le is zajlott a tájékoztatás. Ezeken az eseményeken felmerültek műszaki, biztonsági és engedélyeztetési kérdések is. (Az új erőműnek a Dunára gyakorolt hatásáról lásd cikkünket a holnapi Világgazdaságban)


 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek