Jövőre pörgeti fel a GDP-t a lakásépítési program

Idén még csak néhány tizeddel, jövőre azonban már 0,4–0,8 százalékkal is megnövelheti a GDP szintjét a lakásáfa csökkentése és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) kibővítése a Világgazdaság számításai szerint, ami a választási évben is hasonlóan erőteljes hatást fejthet ki.

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza azt mondja: a kormány egy olyan munkaintenzív ágazat termelésének a növekedését segíti elő, ahol nagyon magasak a kedvező tovagyűrűző gazdasági hatások. „A költségvetési helyzet teret ad arra, hogy a kormány támogassa a lakásépítéseket” – vélekedett a közgazdász. Szerinte amennyivel romlik a költségvetés egyenlege, a pénz 0,5-0,6-szeresa megjelenhet a GDP-növekedésben. A program azonban nem pörög fel egyik napról a másikra. Balatoni az idén még visszafogott eredményeket vár, jövőre azonban már érdemben támogathatja a növekedést a csomag. A szakértő arra számít, hogy a bővülés üteme jövőre a program hatására akár meg is haladhatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által várt 3 százalékot. (Az MNB még nem számolhatott a teljes csomaggal decemberben.) „Jó nagy a csomag, és jó helyre kerül” – mondta a közgazdász.

Ennél is optimistábbak az építési vállalkozók. Évente 4 ezerrel növekedhet a lakásépítések száma a következő három évben – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének az elnöke, aki szerint így elérhetjük, hogy 2018-ban 20 ezer lakóingatlan kivitelezése legyen folyamatban. A program következtében három év alatt 1400 milliárd forintos megrendelése lehet az építőiparnak – prognosztizálja. Hozzátette, a növekedés nem valószínű, hogy egyenletes lesz, és az is biztos, hogy a válság előtti lakásépítési szintet (évi 36 ezer lakás) nem érjük el.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank közgazdásza nem számít az új lakások építésének duplázódására, szerinte ötvenszázalékos növekedés lehet a pakliban. A néhány ezer új lakás nem dobja meg érdemben a gazdasági növekedést, de túl nagy terhet sem ró a költségvetésre – vélekedett.

Koji ezzel szemben úgy látja, hogy a kormányzati ciklus végéig 20 ezer lakóingatlan finanszírozásába szállhat be a kormány, ami a büdzsét 200 milliárd forinttal terhelheti meg. Emiatt azonban nem lesz probléma a költségvetéssel, mert a folyamatok most megengedik a lazítást.

"Az elmúlt években nőttek a kormányzati beruházások az EU-pénzek lehívása miatt, a vállalatokat pedig az MNB növekedési hitelprogramja segítette, vagyis csak a háztartások beruházásait nem támogatták” – mondta Koji. A most megérkezett segítséggel már a lakosság is pörgetheti a beruházásokat az építkezésekkel. „Egy átlagember nem tudott annyi pénzt összeszedni, hogy meglegyen a saját erő a lakáshitelhez, de ha ez megvolt, akkor túl magas kamat terhelte a hitelt” – vélekedett. Szerinte most az utóbbi probléma is megoldódik a támogatott hitellel.

VG-szakértő - Le Phuong Hai Thanh részvényelemző, Concorde Értékpapír Zrt. Az érdemi hitelkihelyezés 2016 második felében indulhat be a bankoknál. A KSH korábbi évekre vonatkozó adatai szerint 217 ezer család rendelkezik három vagy több gyermekkel, a programra jogosult családok száma azonban ennél jóval nagyobb is lehet, miután a három gyermek vállalását tíz év alatt kell teljesíteni. A tényleges hitelfelvevők számát korlátozhatja viszont az építőipar kapacitása, miután az elmúlt évben nagyjából 7-8 ezer új lakás épült – a válság előtt ez 36-40 ezer darab volt.

A kamattámogatott hitelek a kamatmarzs oldaláról is támogathatják a hitelintézeteket. A program egyik nyertese az OTP lehet, amely még mindig jelentős, 23 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik az új jelzáloghiteleknél. A bank forrásköltsége a legalacsonyabbak közé tartozik a magyar hitelintézetek között, köszönhetően a kiterjedt ügyfélbetét-állománynak. Emiatt várhatóan az OTP is aktív lesz az új CSOK-programban, a pozitív hatás akár 226 forintot is jelenthet részvényenként. fotó: Kallus György -->