A törökszentmiklósi kismamák esete még a sokat látott szakembereknél is kiverte a biztosítékot és egy újabb sokkoló figyelmeztetés volt arra vonatkozóan, hogy a dizájner drogok veszélyeit még azok sem ismerik, akik rendszeresen használják azokat. A törökszentmiklósi fiatalok és a kismamák is alfa-PVP-t, illetve pentedront fogyasztottak, amelyek két-három éve jelentek meg a piacon, nagyon “népszerűek” és sokat is foglalnak le belőlük a rendőrök, kristály vagy zene néven árusítják ezeket és azok közé a dizájner drogok közé tartoznak, amelyek az elmúlt öt évben teljesen felforgatták a drogpiacot.
Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának centrumvezető főorvosa azt mondta: az illegális vegyészet gyors ütemben fejlődik, és gerjeszti a „termékei” számára a divatot. Ráadásul ma már nem valami lebujban működő kis konyhákat kell elképzelni, hanem komoly, profi laborokat, ahol szakképzett vegyészek, orvosok fejlesztenek ki újabb és újabb pszichoaktív szereket. Korábban ez Hollandiában, Szlovákiában, Belgiumban történt, ma már egyre inkább Kínában. Az elmúlt öt évben 400–450 új szer jelent meg, és óvatos becslések szerint is körülbelül 100 új szer vált elérhetővé, amiből tucatnyit nálunk használtak először.
„Amíg nincs a törvény mellékletében, vagyis a „tiltólistán” egy anyag, addig hivatalosan nem illegális, akkor sem, ha ártalmas – mondta Zacher Gábor. - A rendőr elkapja a delikvenst, beviszik, megvizsgálják, amit bevett, ha nincs fent a tiltólistán, elengedik. Vagy így, vagy úgy kerül fel új szer a listára, hogy kórházba kerül a használó és ki tudjuk mutatni a szervezetéből. A laborok viszont mindig előrébb járnak, mert ugyanannak a szernek van egy nagyon hasonló szerkezetű, csak kicsit másfajta kötésekkel rendelkező, újabb generációja, amit még nem tiltottak be, és ezek szinte elöntik a partikat.”
A terjesztő sem tudja, mit árul
Egyre gyakrabban lehet tapasztalni, hogy nemcsak a vevő, de még maguk a drogterjesztők sem tudják mi az amit árulnak. Sem a hatóanyagot, sem annak veszélyeit nem ismerik. A fogyasztó kap egy ugyanolyan, vagy hasonló tablettát, amitől korábban jól érezte magát, de ennek a hatása teljesen más.
„Mivel nem tudja az illető, mennyi anyagot és pontosan mit használ, a változások drámai gyorsasággal következhetnek be – mondta Zacher Gábor. - Túl sok mindent tenni nem lehet, ellenanyag nem létezik. Alapvetően mi is arra vagyunk kárhoztatva, hogy tüneti terápiát alkalmazzunk, tehát mindig egy lépéssel a tünetek után kullogunk. A görcsrohamot csillapítjuk, a légzészavar miatt lélegeztetjük, ha a hőháztartás zavara alakul ki, fölmegy a hőmérséklete akár 40-42 fok környékére, azt csillapítjuk. Ezek mindegyike kihat a szervezet egészére. Minden egyes szerhasználatban benne van az, hogy mint egy orosz rulettnél, elsül a fegyver és nem üresen csattan, hanem jön a golyó, amit nem nagyon lehet kivédeni.”
Sokkal olcsóbb, azért megy ennyire
Egy tabletta, vagy egy biofüves cigaretta 500 forintba kerül, egy marihuánás 2500, egy gramm kokain pedig 15-20 ezer forint. Azért fogy előbbiekből nagyon sok, mert olcsó és azért olcsó, mert egy igénytelen és veszélyes anyag. Mivel pedig olcsó, többek jutnak hozzá és rendszeresebben és többet használnak belőle. Ennek hátterében az áll, hogy ezek a szerek „etetik” magukat, vagyis többet és gyakrabban használják őket, sok esetben óránként lövik, vagy szedik. Főleg fiatalok veszik és egyre inkább kiszorítja az alkoholt, mivel nemcsak olcsóbb, de gyorsabban is hat.
Egyre fiatalabbak nyúlnak drogokhoz
2007 óta nem készült átfogó vizsgálat arról, hogy mennyien és milyen drogot használnak Magyarországon. Azt viszont egy uniós felmérésből tudjuk, hogy a fiatalok között egyre többen próbálnak ki valamilyen drogot. A 16 évesek között vidéken minden harmadik, a fővárosban minden második fiatal próbálkozott már illegális droggal, de a gyógyszert szedők és a problémás alkoholfogyasztók között is egyre több a fiatal.
„Kevés szó esik erről, pedig az alacsony jövedelemkategóriába tartozóknál sokkal magasabb a kábítószer-használat, mint a magasabbaknál – mondta Zacher Gábor. - Az egy főre jutó 50 ezer forintos átlagkereset alattiak 27 százaléka, míg a 300 ezer forint feletti átlagkeresetűek csupán 8 százaléka használ szert.”
Már rövidtávon is nagy a veszély
A most legdivatosabb műfű, vagy biofű úgy készül, hogy különböző pszichoaktív szereket valamilyen szerves oldószerben feloldanak, és ebbe áztatnak be, sokszor ismeretlen eredetű szárított növényi törmeléket. A használata olyan, mint a marihuána, vagyis elszívják, de hatásai nem a füvezésre, hanem a szipuzásra hasonlítanak. A kristálynak, zenének nevezett porok és tabletták is ugyanígy hatnak és ezekből is sok fogy.
Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke azt mondta: már rövid távon ijesztő tüneteket okoz. A használók gyakran hallucinálnak, szorongó érzésük van és depresszióba eshetnek. De idegrendszeri károsodást is okozhat akár már néhány használat, ha olyan anyag van a szerekben, amelyik veszélyes. Ezek szinte minden szervre, de főleg a tüdőre, a májra és a vesékre hatnak károsan, de olyan is akad, amely a szívizmot károsítja, vagy olyan agyi elváltozásokkal jár, amely a mozgáskoordinációt teszi tönkre.
Kétszáz ember belehalt
Csákó Ibolya, az ORFK alezredese azt mondta: az illegális szerek 2006 és 2013 között 194 ember halálát okozták. A kábítószer-fogyasztással közvetlenül összefüggő halálesetek - öngyilkosságok, drogos autóbalesetek, túladagolások - száma a korábbi években növekedett, az elmúlt két évben inkább stagnál és 20-30 haláleset van. Minden második esetben új pszichoaktív szer bomlásterméke is megjelent az áldozatok mintáiban.
Az alkoholról kevesebb szó esik, pedig sokkal durvább hatásai vannak. Magyarországon évente 30 ezren halnak meg az alkohol okozta krónikus betegségek és még többen közvetlenül a részegségük miatt, különböző balesetekben. Az alkoholizmus 800 ezer embert érint és 2,5 millió nagyivó van hazánkban.
Még így sem vagyunk az élmezőnyben
A becsléseink szerint hétvégente 350 ezren használnak valamilyen tudatmódosító szert Magyarországon, és ebből úgy 2–300 kerül közvetlenül vagy közvetve ezek miatt kórházba – mondta Zacher Gábor. Ez azért nem olyan durva. A többség füvezik, a 350 ezerből megkockáztatom, több mint 200 ezer ember. A laikusok hajlamosak egyenlőségjelet tegyenek a drogok és a függőség közé, pedig erről szó sincs. Droghasználat 45 millió lehet évente, drogfüggő körülbelül 20 ezer – ezzel az európai mezőny alsó harmadához tartozunk. Magyarországon lakosságszámra vonatkoztatva 4,5 szerhasználat jut mindenkire évente. Ukrajnában ez 15-18 körül van, az oroszoknál 30 fölött. Ha nyugatra indulunk, az osztrákok 7 körüli szerhasználatot tudnak felmutatni, a briteknél 25-29, Dél-Európában pedig 20-22 ez az arány.
Két tonna szert foglalnak le évente
Gyakran a fogyasztókon keresztül jutnak el a nyomozók a terjesztőkig – mondta Csákó Ibolya, az ORFK alezredese. - 2014. február 22-én életbe lépett az ORFK drogstratégiája, amely kiemelt figyelmet fordít a kábítószerek és az új pszichoaktív szerek terjesztőinek és terjesztési csatornáinak felszámolására. 2012-ben 2025 darab tablettát és 1680 kilogramm drogot, 2013-ban 4056 darabot és 3013 kilogrammot, 2014-ben 7225 darab és 2224 kilogramm tudatmódosító anyagot semmisítettünk meg. Tavaly nem volt kiugró emelkedés ebben és a dizájner drogok 60 százalékát tették ki lefoglalt mennyiségnek, amiből arra következtetünk, hogy a használatban is egyre növekszik az arányuk.
A függőt büntetni értelmetlen
Szemelyácz János azt is mondta: hiába figyelmeztetik a szakemberek a döntéshozókat és a közvéleményt évek óta arra, hogy sürgős lépésekre van szükség a dizájner drogok előretörésének megfékezésére, az állam tétlen maradt.
„Újra és újra elmondjuk, hogy a dizájner drogok nem fognak eltűnni attól, hogy az új anyagokat felveszik a tiltólistára – mondta. - Valódi eredményeket csak a megelőzés, a kezelés és az ártalomcsökkentés fejlesztésével lehetne elérni. Fejlesztés helyett azonban leépülést tapasztalunk az iskolai prevenciótól a közösségi ellátáson keresztül az utcai megkereső programokig. Pedig a törökszentmiklósihoz hasonló eseteket nem azzal lehet megelőzni, ha megbélyegezzük és megbüntetjük a drogfogyasztót, hanem ha támogatjuk azokat a segítő szervezeteket, amelyek segítenek leküzdeni mind a drogfüggőséget, mind a tudatlanságot és mindazt, ami kiszolgáltatottá teszi ezeket az embereket a drogfüggőségnek. Hatalmas félreértés és probléma, hogy a törvényi szabályozás a függést nem betegségként kezeli. 2014 júliusa óta egyszer vehet részt elterelésben a használó, a második alkalomnál büntetik. A dohány, vagy az alkohol ugyanolyan tudatmódosító szer, mint a kábítószerek, ugyanúgy függést okoz, mégsem jut eszébe senkinek, hogyha egy láncdohányos nem tud elsőre leszokni, akkor be kéne zárni. A szabályozás visszahat a fogyasztásra. Vagyis a tiltás és a kriminalizálás csak több problémás szerhasználót és több problémát okoz. A világ jelenleg egyértelműen a dekriminalizáció felé halad, velük pedig éppen ellentétes irányba – a rendészeti módszerek felé, a magyar szabályozás. A terjesztőket kellene sokkal szigorúbban büntetni a fogyasztók helyett. ”
