BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Fegyverkezik a világ

Háromévi csökkenés után egy százalékkal 1676 milliárd dollárra emelkedtek a globális katonai kiadások 2015-ben. Az orosz–ukrán viszály miatt Kelet-Európa is többet költ.

A globális GDP 2,3 százalékát költötték a világ országai fegyverkezésre. A hadi kiadások 2011 után ismét emelkedtek, tavaly egy százalékkal többet fordítottak ilyen célra, mint egy évvel korábban. A 2011-et megelőző tizenhárom esztendő folytonos növekedést jelző trendjének megtörését a pénzügyi válság és egyes konfliktusok elcsendesedése okozhatta, például az Egyesült Államok visszavonulása Afganisztánból és Irakból. Ám a múlt évben csaknem 1,7 ezermilliárd dollár ment el katonai kiadásokra – derül ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) friss elemzéséből. Kelet-Európában elsősorban Oroszország és Ukrajna, illetve az általuk keltett feszültségtől tartó Lengyelország, Románia és Szlovákia fegyverkezett, de a balti államok is a védelmi erők korszerűsítésével igyekeztek mérsékelni a moszkvai törekvések miatt kialakult félelmüket. A frissített adatbázis szerint Magyarországon a 2006–15-ös időszakban harminc százalékkal csökkentek a katonai célú kiadások, tavaly egészen kis mértékben, 281 milliárd forintról 286 milliárdra emelkedtek az előző évhez képest.

A tíz legnagyobb haderővel rendelkező országcsoport összetétele nem változott, de sorrendje igen, bár jórészt az árfolyamok változása miatt. Maradt az élen az Egyesült Államok, amely 596 milliárd dollárt fordított erre a célra, ám ez 2,4 százalékos csökkenést takar. Kína a második 215 milliárd dollárral, 7,4 százalékos, ám 2006-hoz képest 132 százalékos növekménnyel. Az ázsiai katonai kiadások 49 százalékát Peking jegyzi, s négyszer annyit költ, mint India, amely a hatodik a tízes listán. Szaúd-Arábia a harmadik 87 milliárd dollárral. Az összeg alig tíz év alatt megkétszereződött, s ezzel Rijád megelőzte Moszkvát, amely a rubel gyengülése miatt szorult a negyedik helyre 66 milliárd dollárral, azon belül 7,5 százalékos növekedéssel. Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Németország és Dél-Korea található még ez első tízben.

Kelet-Európára rányomta bélyegét az orosz–ukrán háborúskodás. Ukrajnának 3,6 milliárd dollárjába került a konfliktus tavaly, ez tízszázalékos emelkedés a kiadásokban, 2013 óta pedig 34 százalékos. Lengyelország 22, Románia 11, Szlovákia 17, Észtország 6,6, Lettország 14, Litvánia 33 százalékkal bővítette kiadásait egy év alatt. Euró­pában összességében 1,7 százalékkal 328 milliárd dollárra kapaszkodtak fel a kiadások. Nyugat- és Közép-Európában 0,2 százalékkal csökkentek. Ha tovább bontjuk a képet, akkor Nyugat-Európában 1,3 százalékkal megcsappantak, de Közép-Európában 13 százalékkal kúsztak feljebb, jórészt a már említett orosz fenyegetés miatt.

Latin-Amerika és Afrika inkább spórolt, a Közel-Kelet viszont kényszerűen belehúzott. Az olajtermelők közül az árak esése ellenére a költségvetéséből nagyobb részt hasított ki védelmi célokra Szaúd-Arábia és Algéria. A kiadások növelésében viszont Irak került az élre, hiszen a hadsereg újjászervezése miatt 536 százalékkal költött többet, mint 2006-ban. Tavaly 13 milliárd dollár folyt el a haderő fejlesztésére, fenntartására, 35 százalékkal több, mint 2014-ben.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek