Fegyverkezik a világ

A globális GDP 2,3 százalékát költötték a világ országai fegyverkezésre. A hadi kiadások 2011 után ismét emelkedtek, tavaly egy százalékkal többet fordítottak ilyen célra, mint egy évvel korábban. A 2011-et megelőző tizenhárom esztendő folytonos növekedést jelző trendjének megtörését a pénzügyi válság és egyes konfliktusok elcsendesedése okozhatta, például az Egyesült Államok visszavonulása Afganisztánból és Irakból. Ám a múlt évben csaknem 1,7 ezermilliárd dollár ment el katonai kiadásokra – derül ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) friss elemzéséből. Kelet-Európában elsősorban Oroszország és Ukrajna, illetve az általuk keltett feszültségtől tartó Lengyelország, Románia és Szlovákia fegyverkezett, de a balti államok is a védelmi erők korszerűsítésével igyekeztek mérsékelni a moszkvai törekvések miatt kialakult félelmüket. A frissített adatbázis szerint Magyarországon a 2006–15-ös időszakban harminc százalékkal csökkentek a katonai célú kiadások, tavaly egészen kis mértékben, 281 milliárd forintról 286 milliárdra emelkedtek az előző évhez képest.

A tíz legnagyobb haderővel rendelkező országcsoport összetétele nem változott, de sorrendje igen, bár jórészt az árfolyamok változása miatt. Maradt az élen az Egyesült Államok, amely 596 milliárd dollárt fordított erre a célra, ám ez 2,4 százalékos csökkenést takar. Kína a második 215 milliárd dollárral, 7,4 százalékos, ám 2006-hoz képest 132 százalékos növekménnyel. Az ázsiai katonai kiadások 49 százalékát Peking jegyzi, s négyszer annyit költ, mint India, amely a hatodik a tízes listán. Szaúd-Arábia a harmadik 87 milliárd dollárral. Az összeg alig tíz év alatt megkétszereződött, s ezzel Rijád megelőzte Moszkvát, amely a rubel gyengülése miatt szorult a negyedik helyre 66 milliárd dollárral, azon belül 7,5 százalékos növekedéssel. Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Németország és Dél-Korea található még ez első tízben.

Kelet-Európára rányomta bélyegét az orosz–ukrán háborúskodás. Ukrajnának 3,6 milliárd dollárjába került a konfliktus tavaly, ez tízszázalékos emelkedés a kiadásokban, 2013 óta pedig 34 százalékos. Lengyelország 22, Románia 11, Szlovákia 17, Észtország 6,6, Lettország 14, Litvánia 33 százalékkal bővítette kiadásait egy év alatt. Euró­pában összességében 1,7 százalékkal 328 milliárd dollárra kapaszkodtak fel a kiadások. Nyugat- és Közép-Európában 0,2 százalékkal csökkentek. Ha tovább bontjuk a képet, akkor Nyugat-Európában 1,3 százalékkal megcsappantak, de Közép-Európában 13 százalékkal kúsztak feljebb, jórészt a már említett orosz fenyegetés miatt.

Latin-Amerika és Afrika inkább spórolt, a Közel-Kelet viszont kényszerűen belehúzott. Az olajtermelők közül az árak esése ellenére a költségvetéséből nagyobb részt hasított ki védelmi célokra Szaúd-Arábia és Algéria. A kiadások növelésében viszont Irak került az élre, hiszen a hadsereg újjászervezése miatt 536 százalékkal költött többet, mint 2006-ban. Tavaly 13 milliárd dollár folyt el a haderő fejlesztésére, fenntartására, 35 százalékkal több, mint 2014-ben.