Terjedő korrupciót látnak
Jelentősen romlott Magyarország korrupciós indexe, immáron a kelet-európai térségben is a legrosszabb a helyzet megítélése – derült ki az EY 14. globális visszaélési felméréséből, amelyben 3200 vállalatvezetőt kérdeztek meg világszerte. A világ 66 országában készített kutatás szerint a vezérek továbbra is súlyos problémának tartják a korrupciót, a válaszadók 39 százaléka vélte úgy, hogy náluk széles körben elterjedt ez az üzleti gyakorlat. A válaszadók harmada számolt be valamilyen személyes érintettségről. Magyarországon a megkérdezett 50 cégvezető 66 százaléka mondta azt, hogy a vesztegetés és a hasonló üzleti megoldások széles körben fordulnak elő, ami Kelet-Európában is a legmagasabb aránynak számít. Az arány a tavalyi felmérésben még kisebb, 62 százalékos volt (igaz, ebből messzemenő következtetést azért nem szabad levonni, mert csupán annyit jelent, hogy kettővel többen mondták magasnak a korrupciós szintet a vezetők közül a tavalyinál). Ami rosszabb, az a tendencia: hiszen míg nálunk romlik vagy stagnál, addig a térség más országaiban inkább javul a korrupciós percepció. Igaz, mindeközben a fejlett piacokon is emelkedett a visszaéléssel összefüggő magatartásformák előfordulása: a korábbi felméréshez képest négy százalékponttal nőtt a korrupció széles körű elterjedtségéről nyilatkozók aránya, elérve a 21 százalékot. A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékpontos emelkedéssel 90, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széles körű elterjedtségéről számoltak be.
A korrupciós hajlandóság ugyanakkor a térségi átlagnak, illetve a fejlődő országokénak megfelelő: 60 százalék utasítja itt el az üzletszerzéshez esetleg szükséges etikátlan cselekedetek mindegyikét, míg ez a fejlett piacokon 70 százalék. Magyarországon megvesztegetés gyanánt egyébként a személyre szóló ajándék és a vendéglátás dívik, készpénzt igencsak kis arány (6 százalék) ajánlana fel. Összehasonlításul: Kínában a cégvezetők 52 százaléka, Szlovákiában 48 százalékuk gondolja úgy, hogy fizetne az üzleti előnyökért. Mindeközben nemzetközi és magyar szinten egyaránt tapasztalható az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete (utóbbi aránnyal hazánk a finn és norvég vállalatvezetői átláthatósági normákat követi).
A vezetők ugyanakkor a megoldást az államtól várnák, bár a kutatás szerint a fejlődő piacokon, így Magyarországon is, erősödik az a vélemény, hogy a korrupcióért felelősöket nem büntetik meg. A magyar válaszadók kétharmada szerint nem hatékony az állam korrupció ellenes fellépése.
