A románok szenvednek, de van, aki egyszerűen csak nevet a megszorításokon: nálunk is így történne
Nem újdonság már, a költekező „bezzeg-Romániát” a megszorításokra kényszerült és külső utasításokkal megalázott Románia követte. Az infláció felszökött, a szolgáltatások egyre drágábbak, a boltban egyre kevesebbet tudnak vásárolni. Az azonban még a román polgároknak is új lehet, hogy a tőlük visszavont pénz nemcsak az államkassza hatalmas hiányát tömi be, hanem hasonlóan hatalmas zsebekbe vándorol. Egy dominánsan külföldi tulajdonú szektorba.
A történet több szempontból tanmese, a politikusok és a választók szempontjából, és erős ízelítőt a hosszabb emlékezetű magyarok is kaptak már belőle.
A sokkoló friss fejlemény, amit értelmeznünk kell: a Bloomberg adott hírt róla, a román Ziarul Financiar üzleti lapra hivatkozva, hogy a román bankszektor rekordprofitot ért el:
- tavaly 16 milliárd lejt mutattak ki együttesen a bankok,
- ami a 2024-es 14 milliárd lejről emelkedett ide.
A kormány megszorít, a népesség szegényedik, a bankok dúskálnak – a klasszikus liberális recept
Egyáltalán nem demagógia – hanem a románok számára ez a mindennapi élet fájó valósága –, ha emellé azt tesszük: a román kiskereskedelmi forgalomban augusztus óta havi 2-4 százalékos éves visszaesést regisztráltak.
Az életszínvonal esése folytatódik, és a románok számára ez már csak azért is sokk, mert az idősek ugyan borzasztó időkre emlékezhetnek, de a fiatal generációk ilyet még nem éltek meg.
A Covid-világjárvány beütésekor ugyan volt egy ennél sokkal rövidebb csúf időszak, de az egész Európát érintette, és a rendkívüli körülményekkel indokolható volt.
A mostani kanosszajárást azonban kormányzati intézkedések, a múlt nyáron kezdődött megszorítások okozzák. Ezeket az indokolja – és előreláthatólag még éveken át tartanak –, hogy a román állam és háztartások az uniós csatlakozás óta évről évre többet költöttek.
Erről a 2020-as rossz években sem tudtak lemondani, és sikerült is összehozniuk az Európai Unió legnagyobb költségvetési hiányát: ekkora böszmeségre csak az euróövezeti válságban súlyosan érintett országok voltak képesek, illetve korábban Magyarország baloldali kormányai.
A bankoknak hogy lehet több, ha az országnak kevesebb jut?
Az összeomlás elkerülésére szolgáló megszorításokra külső instrukciók alapján kerül sor a hagyományos liberális receptek alapján: felpörgetik az inflációt, lefaragják a kiadásokat – új és új hullámokban. De ha a románoknak egyre kevesebb a pénzük, hogy lehet, hogy a bankoknak meg egyre több?
A kulcsszó az infláció.
A kormányzati intézkedések, jelentős súlyban az energiaáremelés hatására, 10 százalék szintjére szökött fel már a nyáron az infláció, és azóta sem mozdult.
Magyarok generációi emlékezhetnek rá, hogy a szocialista kormányok kiigazító politikája is a háztartások jövedelmeinek és megtakarításainak elinflálására épült, miközben a 2010-ben hatalomra került jobboldali kormány az üzleti szektorokból csoportosított át jövedelmeket a háztartások irányába – jobb eredménnyel.
A bankok aranykora, a magyar baloldal ezt jól tudja – ők is alkalmazni szokták
A román úton az infláció felszökése természetes módon a kamatokat is feltolta, és egy ilyen helyzet a bankok aranykora: ilyenkor tudnak sokat keresni. A pénz a háztartások zsebéből ki, a bankok profitkimutatásaiba be vándorolt.
A pénzügyi szféra esetében ez aligha javítja az állam felborult költségvetési egyensúlyát: jórészt külföldi tulajdonú szektorról van szó, miközben az energiaszektorban Romániában erős maradt az állami befolyás. Bármelyikről beszélünk, kétséges, visszafordít-e ezekből a pénzekből valamennyit a Brüsszel, az IMF és a pénzügyi piacok által regulázott román kormány, amint ezt a szuverenitását megőrzött magyar megtette az elmúlt másfél évtizedben.
Rámutatnak a történtek, mi történhet nálunk is, ha megint baloldali kezekbe kerül a kormányzás.
Ők már bizonyítottak: kormányzásuk alatt hitelből „gazdagodtunk”, majd amikor ez összeomlott, külföldi zsebekbe irányították át a háztartások pénzét. A Tisza Párt politikusai naponta tanúságát adták, hogy a multik uralta szektorok igényei szerint kormányoznának. A Magyarország elleni ukrán olajblokád a színfalak előtt is hallgatólagos támogatásával még azt is bebizonyították, hogy a rezsicsökkentésből sem kérnek.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nemcsak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól, nemcsak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint fölé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram és gázszámlája is.
A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Mol-nak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi Európai Uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
