Világszintű sportesemények kerültek veszélybe az iráni háború miatt: Magyarország is megmentő lehet új helyszínként – Forma–1-futamok, futballbajnokságok, darts
A sport globális iparág, de a konfliktusok mindig lokálisan csapódnak le először: a legközelebbi események kerülnek veszélybe – mondta a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász. A szakembert az iráni háború kapcsán kérdeztük arról, hogy mely nagy sportesemények lehetnek veszélyben, mit tehetnek a térségben sportolók és van-e esély, hogy Magyarország ismét „besegítsen”, mint például a Covid idején is.
A legközelebbi front: Forma–1 és a közel-keleti futamok
A konfliktus leggyorsabban a Közel-Keleten rendezett világeseményeket érintheti. Szabados Gábor szerint jelenleg a legnagyobb figyelem a Formula–1 versenynaptárára irányul, amelyben
- Bahrein
- és Szaúd-Arábia
is kulcsszerepet játszik. Ezek a futamok időben közel vannak, miközben lebonyolításuk rendkívül összetett biztonsági és logisztikai tervezést igényel. Egy-egy verseny sorsáról nem lehet az utolsó pillanatban dönteni: csapatok, felszerelések, szponzorok és több tízezer néző mozgását kell összehangolni.
Elképzelhető halasztás, áthelyezés az év második felére, de akár teljes törlés is. Láttunk már hasonlót a Covid idején, amikor futamok kerültek ki, mások pedig bekerültek a naptárba
– emlékeztetett a szakértő.
Miért különösen érzékeny az F1 üzleti modellje?
A Forma–1 nem csupán sportesemények sorozata, hanem precízen felépített üzleti rendszer. A rendező országok jelentős jogdíjat fizetnek a futamokért, miközben a sorozat bevételei nagyrészt a meghatározott számú versenyre épülnek.
„Még ha jogilag nem is minden futam kötelező, üzletileg igen. Ha egy verseny kiesik, az közvetlen bevételkiesést jelent” – fogalmazott Szabados Gábor. Éppen ezért a szervezők érdekeltek abban, hogy pótló megoldásokat találjanak: új helyszíneket vonjanak be, vagy akár duplázott hétvégéket rendezzenek. A járvány idején Portugália vagy Törökország visszatérése is ilyen kényszermegoldás volt, amely most újra reálissá válhat.
Nem csak az autósport érintett
A Közel-Kelet az elmúlt évtizedben tudatos sportstratégia mentén vált globális sportközponttá. A Forma–1 mellett motorsport-, darts- és egyéb nemzetközi események is rendszeresen helyet kapnak a térségben.
Egy elhúzódó konfliktus ezek teljes portfólióját kockára teheti.
A sportközgazdász szerint rövid távon a legközelebbi események vannak veszélyben, de ha a helyzet tartóssá válik, az a térség sportüzleti megítélését is ronthatja. „A sportfinanszírozás egyik kulcsa a kiszámíthatóság. Ha ez sérül, a befektetők és a szervezők óvatosabbá válnak” – mondta.
A konfliktus hatása nem áll meg a világeseményeknél. Mint mondta, a térség bajnokságai – például izraeli vagy szaúdi ligák – is ilyen forgatókönyvek elé nézhetnek. Szabados szerint
reálisabb a bajnokságok felfüggesztése, mint az, hogy semleges helyszínen folytassák őket.
„Egy teljes bajnokság átköltöztetése rendkívül költséges és szervezhetetlen. Ilyenkor inkább leállás, majd későbbi döntés következik, ahogy a Covid idején is láttuk” – mondta.
Mit jelent mindez a játékosoknak?
A háborús helyzetek a sportolók szerződéses biztonságát is próbára teszik. A legtöbb profi szerződés részletes vis maior szabályokat tartalmaz, amelyek háborús konfliktus esetére is kiterjednek.
„A tipikus megoldás az, hogy a játékos megkapja az addig járó bérét, a szerződés pedig megszűnik vagy felfüggesztésre kerül” – magyarázta Szabados. Ha a helyzet elhúzódik, nemzetközi szervezetek is beavatkozhatnak: az ukrajnai háború idején például a FIFA rendkívüli szabályokat vezetett be, amelyek lehetővé tették a játékosok soron kívüli klubváltását.
Világbajnokságok és extrém forgatókönyvek
Szóba kerültek a világeseményekkel kapcsolatos extrém forgatókönyvek is. Egy elhúzódó konfliktus akár válogatott csapatok kizárását is felvetheti, ami dominószerű döntési helyzetet teremt.
Extrém helyzetekben extrém döntések születnek. A sport történetében volt már példa arra, hogy egy csapat utólag került be egy tornára – ráadásul meg is nyerte
– utalt Szabados a dán válogatott 1992-es Európa-bajnoki szereplésére. Egy ilyen döntés azonban nemcsak sportszakmai, hanem komoly gazdasági kérdés is: jegyértékesítés, közvetítési jogok, szponzori szerződések sorsa múlhat rajta.
Bizonytalanság helyett gyors döntések kellenek
A sportgazdaság egyik alapelve a hosszú távú tervezhetőség, amit egy fegyveres konfliktus pillanatok alatt felboríthat. Szabados Gábor szerint a következő hetek kulcsfontosságúak lesznek: ekkor derülhet ki, hogy rövid, kezelhető válságról vagy tartós bizonytalanságról van-e szó. „A sportüzlet alkalmazkodó, de nem korlátlanul. Egy ponton minden szereplőnek döntést kell hoznia – még akkor is, ha nincs jó megoldás” – fogalmazott.
Magyarország mint potenciális semleges helyszín
A konfliktus közvetett módon Magyarországot is érintheti mint potenciális semleges helyszínt. Szabados Gábor emlékeztetett arra, hogy nem lenne precedens nélküli megoldás, ha egy háborús helyzet miatt egy válogatott vagy klub ideiglenesen más országban játszaná hazai mérkőzéseit. Izrael például rendszeresen játszik hazánkban, a debreceni stadionban. Magyarország földrajzi elhelyezkedése, infrastruktúrája és korábbi tapasztalatai miatt szóba jöhet ilyen forgatókönyvekben, ahogyan korábban már rendeztek itt semleges helyszínes válogatott mérkőzéseket is. Ugyanakkor a sportközgazdász szerint reálisabb, hogy az érintett csapatok inkább közelebb maradnak a régióhoz, például Törökországban vagy Cipruson kapnak ideiglenes otthont, mivel ez logisztikailag és költségoldalon is kedvezőbb megoldás.
Az iráni válogatott és az amerikai világbajnoki helyszín dilemmája
Különösen érzékeny kérdés az iráni labdarúgó-válogatott helyzete az idei nyári világbajnokságon, amelynek egyik házigazdája az Egyesült Államok. A konfliktus miatt nemcsak a csapat utazása és felkészülése válhat problémássá, hanem a beléptetés, a szurkolói jelenlét és a biztonsági intézkedések is. Szabados Gábor szerint ilyen esetben rendkívüli döntésekre lehet szükség:
- elképzelhető zárt kapus mérkőzés,
- semleges szurkolói szabályozás,
de szélsőséges esetben akár kizárás vagy utólagos helyettesítés is napirendre kerülhet. „A sporttörténelemben volt már példa arra, hogy egy válogatott végül nem tudott részt venni egy tornán, és a helyére más lépett – ezek mindig gazdasági és sportszakmai lavinát indítanak el” – fogalmazott a sportközgazdász.
Elhagyta Iránt, és már Magyarországon van a magyar futballista
Törökországon keresztül visszatért Magyarországra Iránból Gera Dániel – derült ki a Nemzeti Sport cikkéből. A többszörös magyar válogatott középpályás a szezon felénél igazolt Diósgyőrből az iráni Perszepolisz csapatához, majd miután az országot szombaton Izrael és az Egyesült Államok megtámadta, egy szállodában várta a fejleményeket.
Arról, hogy mi lesz Gera további sorsa, a játékos menedzsere, Ivan Rados a következőket mondta a Mandinernek: „Az ajatollah halála után az egész országban negyvennapos gyászt hirdettek, ez idő alatt semmiről sem születik érdemi döntés, így arról sem, folytatódik-e utána az ottani bajnokság – bár ez most nyilván sokadlagos” – magyarázta a DVTK egykori horvát kapusa, akinek ügynökként Gera Dánielen kívül is van még játékosa az iráni Pro Ligában, például a második helyen álló, az ázsiai Bajnokok Ligájában is érdekelt Tractorban.
Egy esetleges diósgyőri visszatérésről Rados annyit mondott: "Dani jelenleg érvényes szerződéssel rendelkezik a Perszepolisszal, ezt egyoldalúan nem tudjuk felbontani, úgy sem, hogy most épp szünetel a bajnokság. Mindenekelőtt meg kell várni, hogy leteljen ez a negyven nap, utána talán többet tudunk majd.”
Mi forog kockán Irán világbajnoki szereplésénél? – jogi és pénzügyi következmények
Az iráni labdarúgó-válogatott esetleges részvétele az Egyesült Államokban rendezett világbajnokságon nemcsak sportszakmai, hanem komoly jogi és pénzügyi kérdéseket is felvet. Egy válogatott kizárása vagy visszalépése dominószerű hatást indíthat el: érinti a közvetítési jogokat, a szponzori szerződéseket, a jegyértékesítést és a torna teljes kommunikációját. A világbajnokság üzleti modellje ugyanis a részt vevő csapatokra, azok piacaira és szurkolótáboraira épül.
Szabados Gábor szerint szélsőséges helyzetben a FIFA rendkívüli döntéseket hozhat, ahogyan erre volt már példa korábbi konfliktusok idején. Ilyenkor szóba jöhet a mérkőzések speciális lebonyolítása, a szurkolói jelenlét korlátozása, vagy akár egy másik válogatott utólagos bevonása. „Ezek azonban nemcsak sportszakmai döntések: minden ilyen lépés pénzügyi újratárgyalásokat von maga után, amelyek a teljes torna üzleti egyensúlyát befolyásolják” – fogalmazott a sportközgazdász.
