Nem szívesen mondunk számokat, így ugyanis kiderülne, hogy piaci részesedésünkhöz képest viszonylag kevés növekedési hitelt nyújtottunk a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) – több hazai kereskedelmi bank is e meglepőnek tűnő érvvel hárította el a Világgazdaság kérését. Aminek teljesítése ahhoz kellett volna, hogy képet adjunk arról, az egyes hitelintézetek mekkora részt vállaltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2013 júniusában elindított Növekedési Hitelprogram (NHP) két szakaszában nyújtott 2102 milliárd forint kihelyezésében. Akadt olyan bank, amelyik kutatómunkára késztetve lapunkat azt válaszolta, hogy
„a piaci részesedésünknek megfelelő arányban, illetve azt némileg meghaladó mértékben folyósítottunk NHP-hiteleket”.
Ezen iránymutatást is megszívlelve a Világgazdaságnak 1716 milliárdnyi NHP-hitel folyósítóját sikerült azonosítania. Korántsem meglepő módon, e téren is az OTP Bank a piacvezető, mely készséggel közölte, hogy 357 milliárdot juttatott el kkv-khez. Nem sokkal lemaradva követi a K&H, majd némi ugrás után a Budapest Bank (BB). Ez utóbbi nem meglepő, hiszen a tavaly óta állami tulajdonban lévő és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ez év végéig privatizálandó BB a kkv-k finanszírozására szakosodott.
Ha abszolút értékben nem is, mérlegfőösszegéhez képest aránytalanul sok NHP-hitelt helyezett ki a Szemerey Tamás által ellenőrzött hitelintézet. Ami pedig azért nem meglepő, mert a tulajdonos Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, aki az MNB programja iránti elkötelezettségét azzal is kifejezte, hogy az Evobank néven megvásárolt hitelintézetet jó másfél éve NHB Növekedési Bankra keresztelte át. Már e néven adott 2014 ősze és 2016 áprilisa között nagyjából 6,2 milliárdnyi NHP-hitelt a 444.hu értesülése szerint, amelynek valóságtartalmát firtató érdeklődésünkre a bank lapzártánkig nem válaszolt. Mindenesetre az NHB nem cáfolta a portál közel három hete megjelent értesülését, miszerint a kkv-s hitelek mintegy 70 százalékát Szemerey-érdekeltségek kapták.
E bank részesedése még akkor is eltúlzott, ha az MNB kifejezetten törekedett arra, hogy a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek állományarányosan nagyobb NHP-hitelkerethez jussanak. Az volt a szándék, hogy a folyósításban részt vevők viszonylag jobban növeljék a hitelállományukat, fokozva ezzel a versenyt az új ügyfelekért – tudatta a jegybank még az első, 2013 augusztusában zárult szakasz értékelésében. Az MNB elképzelése ugyanis az volt, hogy a hitelintézetek közötti verseny erősödése hozzájárul majd a hitelezési feltételek enyhüléséhez, valamint elősegíti a források hatékonyabb elosztását is.
Ennek megfelelően az MNB által a nagybanki kategóriába sorolt nyolc hitelintézet 74 százalékos részesedése a növekedési hitelek nyújtásában már az NHP első szakaszában is alacsonyabb volt, mint ami a mérlegfőösszegükből, illetve a kkv-s hitelállományukból következne. Ez az arány a második szakaszban még tovább, 70 százalék körülire mérséklődött, miközben a kis- és középbankoké 15-ről 21 százalékra emelkedett. A takarékszövetkezeteké pedig nagyjából változatlan, 10 százalék körüli maradt.
Az NHP harmadik, kivezető szakaszában folyósított hitelekkel kapcsolatban még nem érhetők el adatok, azokat a pillérenként 60 milliárd forintot meghaladó igénybevételt követően teszi majd közzé az MNB – közölte lapunkkal a jegybank sajtóosztálya.
