
Szerb üzemanyaghelyzet: a kormány felkészült a legrosszabbra, a katonai tartalékokat is felszabadíthatják
Egyelőre folyamatos a szerbiai üzemanyagellátás, nincsenek sorok, hiány, vagy fennakadás nem tapasztalható a töltőállomásokon. A NIS kútjain annyi változás történt a gyakorlatban, hogy nem minden esetben és nem minden fajta fizetőkártyát tudnak elfogadni, de készpénzzel gond nélkül ki lehet fizetni a számlát.

Más cégek töltőállomásain nincsenek ilyen jellegű fennakadások sem. Történik mindez annak ellenére, hogy az ország ellátásában kulcsfontosságú Janaf kőolajvezetéken több mint negyven napja nem érkezik energiahordozó.
A polgárok semmit sem éreztek, mivel a kormány felkészült a legrosszabb forgatókönyvre is
– jelentette ki az energiaügyi miniszter is. Dubravka Đedović Handanović ugyanakkor elismerte, hogy mivel Szerbia nem kapott mentességet az amerikai, orosz olajra kivetett szankciók alól, az ország energiaellátása veszélybe került. A helyzet odáig fajulhat, hogy kérdésessé válhat, lesz-e elég üzemanyag a benzinkutakon.
Veszélyben a szerbiai üzemanyagellátás
Az ország egyetlen nagy pancsovai finomítójában a korábban felhalmozott készleteket dolgozzák fel, de mivel a Janaf közvetítésével nem érkezik nyersolaj már több mint negyven napja, a finomító leállása most már csak napok kérdése. Az orosz többségi tulajdonban lévő szerbiai kőolajvállalat, a NIS (Naftna industrija Srbije) ellen – január óta többszöri halasztást követően - októberben életbe léptek az amerikai szankciók. A Gazprom Nyeft a NIS 44,9 százalékát, a Gazprom 11,3, a szerb állam pedig 29,9 százalékát birtokolja (a többi kisrészvényesek tulajdonában van). Folyamatosak már hónapok óta a felvetések és találgatások. Arról is beszéltek, hogy a Mol vásárolhatja meg az oroszok tulajdonában lévő részvényeket, újabban pedig arabokat, illetve amerikai érdekeltségű cégeket is emlegetnek.
A közvélekedés szerint Szerbia energiaellátása az Egyesült Államok és Oroszország közötti viszonynak esett áldozatul, miközben az ország semmilyen szempontból nem tekinthető az előállt helyzet valamiféle okozójának.
Az állami szervek a hadsereg üzemanyag-tartalékainak a „bevetését” is kilátásba helyezték, ha arra szükség mutatkozna.
Az egyszerű emberek pedig kicsit már kezdenek belefásulni, hiszen naponta újabb felvetések, lehetséges variációk látnak napvilágot a sajtóorgánumokban is. Az orosz fél állítólag végül jelezte, eladná részesedését. Sok azonban továbbra is kérdőjel. Például az sem világos senkinek sem, hogy az esetleges tulajdonváltás esetén az orosz fél irányában hogyan tudnák a vételi díjat átutalni, hiszen a különféle szankciók miatt ez sem egyértelmű feladat.





