Az interneten vásároltunk húsvétkor

Az online pénztárgépek korábbi felhúzó hatása nélkül az idén már jóval kevésbé fényes a hazai kiskereskedelem bővülése: tavaly márciusban még 7,5 százalékkal növekedett a boltok forgalma, az idén márciusban viszont a februári 6,7-ről is tovább lassult 5,5 százalékra a növekedés dinamikája – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Pedig az idén a húsvét is márciusra esett, míg 2015-ben az ünnep az áprilisi statisztikát erősítette.

A húsvét ellenére az élelmiszerek forgalma márciusban csupán 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, miközben februárban még 4,9 százalékos volt a növekedés. A KSH szerint a nyers adatokban azért látszik a „húsvéthatás”, hiszen a növekedés változatlanul 4,9 százalékos volt. Az élelmiszer-eladások azonban egyelőre tavalyhoz képest jóval gyengébben szerepelnek, hiszen januárban még 1,4 százalékos csökkenést mértek ebben a termékkategóriában. Márciusban még az eddig megbízhatóan jóval az átlag felett emelkedő üzemanyag-eladások is visszaestek februárhoz képest 4,1 százalékponttal, 5 százalékra.

Az iparcikkek forgalma 7,6 százalékkal növekedett. Ezen belül a csomagküldő és internetes áruházak forgalma táplálta a bővülést, 55,1 százalékos növekedéssel. Az átlagosnál kisebb növekedést mutatott a bútorok és a műszaki cikkek forgalma (3,1 százalék), a könyvek, a számítástechnikai és egyéb iparcikkek eladása (3,9 százalék), a használt cikkek értékesítése (3,5 százalék). A gyógyszerek és gyógyászati termékek értékesítése megközelítette a csoport átlagát, 7,4 százalékos növekedéssel, az illatszerek eladási volumene a februári 13,7 százalékos növekedéssel szemben 4,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz hasonlítva.

Az iparági elemzők szerint a kisebb megtorpanás ellenére az év folyamán tartósan magas maradhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése, amelyet a reálbérek jelentős emelkedése és a foglalkoztatás bővülése ösztönöz. A TakarékBank például éves átlagban 4,2 százalékos növekedésre számít a tavalyi – az online kasszák miatti fehéredési hatást is tükröző – 5,8 százalékos növekedés után. A fogyasztás növekedését a bérek gyors emelkedése is hajtja. Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza korábban úgy vélekedett, hogy mivel a tartósan alacsony olajárak esetén alacsonyabb lehet az infláció, az egyes ágazatokban jelentkező szakemberhiány miatt gyorsabb lehet a bérkiáramlás, így a kiskereskedelmi forgalom bővülése akár a várakozásokat is meghaladhatja.