Buta beruházások tömkelege zajlott le

„Az előző hétéves ciklusban az uniós pénzek felhasználását a kkv-k szempontjából abszolút kudarcnak tartom” – mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a konferencia egyik panelbeszélgetésén. Szerinte a beáramló uniós támogatások tompították ugyan a válságot, azonban a támogatások 60-70 százalékát nem hatékonyan használta fel az ország. „Buta beruházások tömkelege zajlott le” – tette hozzá.

A 2020 utáni helyzetről azt mondta: az ország nem nagyon kap majd EU-támogatást, vagy ha igen, az inkább visszatérítendő forrás lesz. „Emiatt a mostani ciklusban értelmesen kell felhasználni a forrásokat. Az üdvözlendő, hogy a mostani hétéves ciklusban előtérbe kerültek a kkv-k” – mondta.

Az ország növekedési kilátásairól elmondta: tavaly, illetve 2014-ben a magyar gazdaságnak alapvetően három húzóereje – autóipar, uniós pénzek, növekedési hitelprogram (NHP) – volt. Ebből 2016-ra kiesett az NHP, valamint az uniós pénzek is, mivel az új ciklus lehívása még alig indult el. „Emiatt kódolva volt, hogy az első negyedévben így alakultak a növekedési számok” – mondta. Az első negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,8 százalékkal esett a GDP.

A kkv-k finanszírozási helyzetéről kiemelte: „2006-ban hegyekben állt a pénz, mindenki kapott hitelt, mostanra ez annyiban változott, hogy bár minden bank ki van tömve pénzzel, azt nem adják oda a kkv-knak.” Szerinte a bankok nem akarnak „egy ennyire rizikós területnek pénzt adni”.

Essősy Zsombor, a MAPI Zrt. vezérigazgatója a konferencián tartott előadásában az EU-pénzek GDP-növekedésben játszott kiemelt szerepéről elmondta: „Nagyon jó lakmusz volt az első negyedév, hogy mi történik akkor, ha nem jön az EU-pénz.” Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós pénzek piactorzító hatással is bírhatnak. „Ha egy falusi pékség fejlesztésére adnak EU-támogatást, akkor a település régebbi péksége valószínűleg be fog zárni, hiszen ugyanarra a piacra termelnek mindketten” – említette példaként. Ily módon szerinte tőkeátcsoportosítás történik EU-s pénzzel. „Ne ez legyen a cél” – mondta.

Jó iránynak véli, hogy a mostani ciklusban előtérbe kerülnek a támogatásokat hitellel ötvöző kombinált termékek. „Kérdéses viszont, hogy jó irány-e az, hogy most szinte csak feldolgozóipari cégek juthatnak EU-támogatáshoz” – mondta. Kiemelte: az ipar fejlesztése mellett a képzésre sokkal több támogatást kell irányítani, hogy Magyarország a versenyképességet radikálisan növelni tudja az elkövetkezendő években. További kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a mostani ciklusban a források lehívásának gyorsasága került előtérbe (a kormányzat 2017 nyarára minden kiírást megjelentetne, 2018 végére pedig minden EU-pénzt kifizetne), szemben azzal, hogy jó helyre mennek-e majd a támogatások.

„Ha a jelenlegi irányok, keretek szerint költjük el az EU-pénzt, akkor az Magyarország legnagyobb tragédiáját okozhatja” – mondta. Emiatt érdemes lenne átgondolni a jelenlegi irányokat, hiszen még alig fizettek ki támogatásokat a ciklusban.

Egészségügy tíz év múlva: a lakosság versenyt alakíthat ki

„Tíz év múlva a lakosság vélhetően okosabb lesz, mint a mindenkori politika, mert az emberek el tudják majd dönteni a különböző alkalmazásoknak köszönhetően, hogy milyen típusú egészségügyi szolgáltatásokat hol mennyiért vehetnek igénybe, sőt akár licitálni is tudnak majd a különböző szolgáltatásokra, s ezzel versenyt is kialakíthatnak” – mondta lapunknak Heim Pál, a Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatója arra kérdésre, hogy 2026-ban milyen helyzetben lehet az egészségügy. A konferencián felszólaló szakértő arra számít, hogy a magyar egészségügyi piacon a vártnál gyorsabban fog elterjedni a digitális technológia, illetve az okos egészségügyi eszközök. „A piac ezt gyorsan meg fogja lépni, de gyorsabb lenne a folyamat, ha ebben kormányzati szerepvállalás is történne, és a kormány az egészségügyet kiemelten fejlesztendő területként kezelné” – tette hozzá.