Riadalmat okoz egy elemzés, amely arról szól, miként kellene semlegesítenie az orosz katonai gépezetnek egy adott konkrét ország védelmét. Nem tervről van szó, hanem a lehetőségek összefoglalásáról, egy ilyen támadás azonban nem volt benne magától értetődő lehetőségként a köztudatban, ezért okozott kellemetlen meglepetést. Ráadásul az orosz támadás terve meghökkentően részletezett.
A kiindulópont – írja a Defence Blog nevű védelem- és biztonságpolitikai szakportál –, hogy Oroszország kelet területei számára közvetlen fenyegetésnek értékeli a helyben gyártott Type 12, és az Egyesült Államok szállította, 2000 kilométernél is nagyobb hatótávolságú MRC Typhon rakétarendszereket.
Az ország: Japán.
A Kreml-párti orosz Vojennaja Kronika (Katonai Krónika) című portálon jelent meg az elemzés, amely azt részletezi, hogyan lehetne ezt a védelmi rendszert több fázisban felszámolni.
Az elemzők szerint a feladata végrehajtásához komplex, többlépcsős csapásra lenne szükség, egyaránt bevetve légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyvereket.
Először is Japán kulcsfontosságú légvédelmi és rakétavédelmi állásait semmisítenék meg, különös tekintettel a Patriot PAC-3 ütegekre Hakodate-ben (Hokkaidó), Irumában és Gifuban.
Ez helyszínenként 25–45 manőverező robotrepülőgép (Kh-101 vagy Iszkander) bevetését igényelné. Az alternatíva 10–12 Kinzsal hiperszonikus rakéta bevetése. Párhuzamosan célba vennék Japán korai előrejelző radarait, köztük a J/FPS-3UG állomásokat Tobecuban és Kjogamiszakiban, és a J/FPS-4 radarállomást a Tokao-hegynél. Egy-egy radarállomás megsemmisítéséhez hét darab Kh-101 rakéta lenne szükséges.
A következő csapás a katonai erők kivezénylésének infrastruktúráját venné célba, különös tekintettel a haditengerészeti bázisokat Maizuruban és Ominatóban, helyszínenként 20–25 Kalibr rakétával.
A harmadik lépcsőben katonai-ipari létesítményeket támadnának. Kiemelt célpontok a Mitsubishi Heavy Industries hajógyárai Nagaszakiban, Kobéban, Shimonosekiben és Jokohamában. Ezek fontos szerepet játszanak az USA előretolt tengeri erőinek fenntartásában is.
Az elemzésben szereplő becslés szerint mindezen csapásokhoz 200–250 darab Kh-101 rakétára lenne szüksége támadó félnek. Ha Kinzsal rakétákat is bevetnének, akkor egyes esetekben kevesebb robotrepülőgépre lenne szükség, nagyobb műveleti összetettség árán.
A szerzők szerint Oroszország ukrajnai tapasztalatai finomították a koordinált csapások és telítéses támadások technikáját, amelyek célja a modern légvédelmi rendszerek túlterhelése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.